• Menu
  • Menu
montenegró látnivalói

A hegyektől a tengerpartig: Montenegró különleges látnivalói

Montenegró sok tekintetben egyedülálló a Balkánon.  Mindössze negyven évvel Gutenberg után itt már cirill betűs könyveket nyomtattak. Ez a világ egyetlen olyan országa, ahol a szabadság védelme érdekében ólombetűkből puskagolyókat öntöttek. De az utazók számára is nagy felfedezéseket rejt az ország, hiszen Montenegró látnivalói minden minden korosztály számára felejthetetlen élményeket garantálnak.

Egy nap leforgása alatt élvezhetjük az Adriai-tenger vendégszeretetét és túrázhatunk a hegyekben, ahol még augusztusban sem olvad el a hó. Barangolhatunk festői szépségű, középkori kisvárosokban, de kajakozhatunk kristálytiszta vizű folyókon és a világ második legmélyebb szurdokokvölgyében is.

Montenegró egy igazi kincsesláda, amiből mindenki azt veheti ki magának, amihez épp kedve szottyan. Egy hetet töltöttem el a balkáni országban, amelynek gazdag látnivalóit egy csokorba szedtem, és nyújtom át beszámoló formájában az olvasó számára.

Montenegró látnivalói:

Durmitor Nemzeti Park

A természetet és túrázást kedvelők számára kihagyhatatlan program a Durmitor Nemzeti Park felkeresése, amely 39.000 hektárnyi, szinte érintetlen területével 1980 óta UNESCO világörökségi oltalmat élvez. A park meghatározó sziklamasszívuma a névadó Durmitor-hegység, élén a 2522 – egyes mérések szerint 2523 – méteres Bobotov Kukkal, amely Montenegró harmadik legmagasabb hegycsúcsa.

A nemzeti park területén számos gleccsertavat (17) és további 22 sziklacsúcsot találunk, amelyek egy része nyáron is hótakaróval borított. Itt található az ország legnépszerűbb síközpontja, ám Žabljak nyáron is megtelik élettel. Engem elsősorban a túrázás szeretete csalt ide, na meg a magashegyi kalandok, amelyekben bőven volt részem a mindössze 13 km hosszú szakaszon.

Bár néhány helyen közepesen nehéznek írják le a terepet, az én megítélésem szerint nehéz. Szánjunk rá minimum egy napot, és megfelelő mennyiségű élelemmel, folyadékkal és felszereléssel vágjunk neki csak az útnak. A Sedloból a Bobotov-nyergen át a Fekete-tóig tartó szakaszának útvonalát a gombra kattintve lehet letölteni, a látottakról pedig beszéljenek a képek helyettem.

Bobotov Kuk 13 km (gpx)

Montenegró, azaz Crna Gora eredete:

Az írások először 1276-ban említik az ország nevét, amelynek névadása szorosan összefügg annak páratlan természeti kincseivel. A középkorban a mainál sűrűbb erdőtakaró borította Montenegró területét, amelynek hegyeit a tenger felől felszálló pára és köd gyakran beborította. Emiatt olybá tűnhettek az égig érő hegyek, mintha feketék lennének és emiatt kapta az ország a Crna Gora, azaz a fekete hegy nevet. Ennek latin megfelelője, Montenegró ugyanezt jelenti, és a nyugati országokban a magyar mellett ez a névhasználat terjedt el.

A Vražje jezero ugyan nem gleccsertó, de a Durmitor Nemzeti Park területén található. Türkiz színű látványában nemcsak a fotósok merülhetnek el, hanem vizében nyáron a hűsölésre vágyók is.

Tara-szurdok

A Durmitor Nemzeti Park részeként és látványosságként mindenképp külön figyelmet érdemel a Tara folyó kanyonja, amely egy 146 km hosszú szurdokot takar. 1333 méter mélységével ez Európa első, míg a világ második legmélyebb kanyonja, amely felejthetetlen panorámával és kalandokkal várja az aktív kikapcsolódásra vágyókat.


A Tara folyó mintegy 80 km-es szakaszán vadvízi evezésre van lehetőség, amelyet életemben először itt próbáltam ki. Augusztusban a folyó vízállása meglehetősen alacsony, nem úgy mint tavasz végén, így szerencsére nem kellett tartanom a vízbe való beborulástól. A folyóban fürdésre is lehetőség nyílik, ám a szelíd külső mögött komoly áramlatok rejlenek, így jobb ha a megmártózást csak olyan helyen tesszük, ahol erre adott esetben a rafting során a szervezők lehetőséget biztosítanak.

Akár 50 km/h sebességgel suhanhatunk át el a kanyon szédítő magassága fölött.
A szurdok meghatározó pontja a Tara-híd, amely 366 méteres hosszával köti össze a folyó által kettévágott hegyet. A híd 1940-ben épült, Mijat Trojanović tervezte.

A Kotori-öböl szépségei

Az utazásom talán egyik legjobban várt programja a hajókázás volt a Kotori-öbölben és a part menti városok felfedezése. Fjordnak tűnő alakjával az öböl egyedülálló az Adrián, a helyiek közül sokan így is nevezik, de valójában nem az. Ugyanis nem a tenger felé úszó jégár vájta ki, hanem földmozgások miatt vált ilyen formájúvá.

A Kotori-öbölben járva ne hagyjuk ki a hajókázást, amelyek hossza a pár órástól az egész naposig terjed. A túrákra Kotor kikötőjében tudunk befizetni, online előrefoglalás nem szükséges.
Dobrota városa és a Sveti Matej templom.

A Kotori-öböl szépsége, ami valójában négy belső öblöt takar, de abból a Kotornak otthont adó a legismertebb, fentről is nagyon látványos. Ehhez azonban fel kell kapaszkodnunk a Kotort és Centinjét összekötő Serpentine nevű panorámaútra, amely 30 kanyaros és számozott cikk-cakkjával egyike a legszebb, de egyben a leghajmeresztőbb utaknak Montenegróban.

A fotó a Trojica fantázianévre hallgató kilátópont szikláiról készült, a 28. kanyar magasságában.

Szent György és Szirti Madonna szigetek

Montenegró mintegy 300 km tengerparttal rendelkezik, amely mentén – Horvátországgal ellentétben – kevés sziget található, azok többsége is lényegében lakatlan. A Kotori-öbölben azonban kettő apró szigetet is láthatunk Perast városával szemben. Az egyik az öböl védőszentjéről, Szent Györgyről kapta a nevét, míg a másikon a Lady of the Rocks (Szirti Madonna) templom foglal helyet.

A legenda szerint a Kotori-öbölben 1452-ben perasti halászok egy Szűz Máriát ábrázoló ikont találtak egy szikla tetején. A becses ereklyét magukkal vitték, ám az eltűnt és később újra egy tengeri szirten bukkant fel három alkalommal is. Az eset arra sarkallta a halászokat, hogy a szikla tetején egy templomot emeljenek. Ehhez azonban fel kellett tölteni annyira a tengert, hogy egy épület elférjen rajta. Ezért minden arra járó hajós egy követ dobott a tengerbe, így adva hálát az isteneknek, hogy épségben hazatért. A művelet eredményeként a zátony feltöltődött és felépülhetett rajta a Szirti Madonna templom is 1630-ban.

Perast

A 837 méter magas Sveti Ilija-hegy lábánál fekvő települést a törökök többször is megpróbálták bevenni, de mindig eredménytelenül. Ma Perast megmaradt reneszánsz palotáival, borostyánnal és vadszőlővel befutott romjaival, és 17. századi harangtornyával az egyik legszebb város a Kotori-öbölben.

Pár órától kezdve akár egy napot is eltölthetünk itt, ugyanis nemcsak Perast szépsége, az érdekes műemlékek gyűjteménye, kultúrák és vallások keveredése, hanem a városka hangulata is nagyon magával ragadó.

A Szent Miklós-templom a 15. század óta áll Perast főterén. A város jelképe, egyben Montenegró legmagasabb harangtornya is.

Kotor

Montenegro neve hallatán sokaknak Kotor jut az eszébe, nem véletlenül. A festői szépségű öbölben fekvő városka 1979 óta az UNESCO világörökség része, és hangulatos óvárosával garantáltan minden látogató szívébe belopja magát.

A város alapításának története homályba veszett, ám az elbeszélések szerint a mai Kotor helyén egy karám – szerbül: tor – állt. Amikor a közeli Risan kikötővárosa a hullámok martalékává vált, a helyiek ennél a karámnál (kod tora) kezdtek építkezésbe és alapították meg a bevehetetlen várost.

Az óvárosi rész komótos sétával egy óra alatt bejárható, az ódon hangulat és a város szellemisége azonban nagyon vendégmarasztaló. Az elülső várfalak tövében nyüzsgő hal-és zöldségpiac működik, míg a falakon túl, a forgalom által elzárt területen a 16-17.századi épületek a történelem szereplőiként lépnek a kíváncsi szemek elé. Következzen néhány hangulatkép Kotor világörökségi óvárosából.

Szűz Mária templom naplemente idején.
Kotor utcáján rengeteg cica él, akik tiszteletére egy macska múzeum is létesült a városban.
A 260 méteres domb tetején áll a Szent János erőd, ahova 1350 lépcsőfok vezet fel a középkori várfal mentén. A 35 fokban én nem vállalkoztam a megmászására, de ha időtök engedi, ne hagyjátok ki.
A Szent Trifon katedrális Kotor védjegye és megkerülhetetlen pontja. A templom elődje már 70 évvel a párizsi Notre Dame megépítése előtt itt állt Kotorban, 1166-ban. Az 1667-es földrengés nagy károkat okozott benne, de harangtornyai újjáépültek a templommal együtt barokk stílusban.
A katedrális belsejében olyan ritkaságokat találunk, mint a gótikus cibórium, vagy az építtető, Andrea Saracenis 9. századi szarkofágja.
Kotor legöregebb olajfáját az 1667-es földrengés után ültették.
Az óratoronyot Antonio Grimaldi építtette 1602-ben, amelynek falán a család címere a mai napig látható.
Szent Lukács templom, amely előtt épp egy menyasszonyt fotóztak.
Egészség Nagyasszonya kápolna, amely a 15. századi nagy pestisjárvány emlékére épült.

Ostrog kolostor 

Montenegró és a pravoszláv egyház egyik legfontosabb zarándok és szent helye az Ostor kolostor. Podgorica felé menet az autópályáról már messziről fehér pontként tűnik fel a kolostor sziluettje, ahova egy meredek szerpentines út vezet. A kolostort látva szinte elképzelhetetlen, hogyan sikerült itt egy függőleges sziklán templomot emelni a 17. században, ami alatt és felett is több száz méter légüres tér tátong.

Vasilije Jovanovic püspök kezdeményezésére azonban 30 szerzetessel együtt a templom 1665-ban mégis elkezdett felépülni és csodatévő történetei miatt ma zarándokok tízezrei keresik fel gyógyulás reményében. Sokan mezítláb, párnákkal felszerelkezve másszák meg a hegyet, a kolostor udvarán töltve az éjszakát, míg mások Szent Bazil sírja előtt fohászkodnak. Az Ostrog kolostor hihetetlen energiákkal rendelkező hely, amelynek nemcsak freskói elképesztőek, hanem az épület erkélyéről nyíló panoráma is a szemközti Lupoglav-hegy csúcsára és a völgyre.

Kirándulások a tengerpart és Budva környékén:

Lovcen-hegy és mauzóleum

Az 1657 méteres Jezerski csúcsra hosszú szerpentines út vezet, amelyet nemcsak a Lovcen-hegység és a 6400 hektáros nemzeti park lenyűgöző panorámája miatt érdemes felkeresni, hanem egy másik különleges látnivalónak is otthont ad. Itt található ugyanis a crnagoraiak (mai névhasználatban montenegróiak) szent kegyeleti helye, a Njegos mauzóleum, amely az 1851-ben elhunyt híres költő, későbbi püspök, II. Petar Petrović-Njegoš földi maradványait tartalmazza.

A 360 fokos panorámakilátóhoz egy hosszú lépcsősor (461 fok) vezet, amelyről tiszta időben nemcsak a Lovcen 1749 méter magas csúcsára látni át, hanem a park gyönyörű, sziklákkal szabdalt völgyeire is.

Lipa-barlang

Montenegró egyetlen, turisták által is látogatható barlangja 2015-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára. A csak vezetett túra keretében látogatható Lipa-barlang csodás cseppkövekkel, sztalaktit és sztalagmit oszlopokkal, látványos cseppkő vízesésekkel és föld alatti időszakos patakkal várja az érdeklődőket.

A barlangba érdemes előre jegyet vásárolni, vagy foglalni, ugyanis befogadóképessége korlátozott. A nyáron is hűvös, 10-12 fokos Lipa-barlangnak magyar kötődése is van, ugyanis az első világháborúban a barlangot az Osztrák-Magyar-Monarchia raktározásra használta. Természeti és geológiai jelentősége csak később került a figyelem középpontjába, feltérképezése napjainkban is zajlik.

Skodrai-tó

Az Adriai-tengertől mindössze 8 km-re található tó a mediterrán térség utolsó mocsaras területe és egyben Montenegró 40.000 hektáros nemzeti parkja. Nyugaton és délen magas hegyek övezik, és vízimadarak ezrei mellett a felszínén becslések szerint 35 km2 területen fehér és sárga tündérrózsa virágzik.

Ha időnk és kedvünk engedi, Virpazar és Rijeka Crnojevica felől csónakos és kenus túrákkal felfedezőútra indulhatunk a tavon. Ez utóbbi helyet egyébként már csak a látvány miatt is érdemes útba ejteni, ugyanis fentről a tavat tápláló egyik folyó (Rijeka Crnojevica), U alakú patkójára nyílik panorámás kilátás. Nekem kicsit a Dunakanyar jutott róla az eszembe, azzal a különbséggel, hogy erre a pontra autóval tudunk eljutni. A keskeny szerpentinek megközelítése azonban csak gyakorlott vezetőknek ajánlott.

Cetinje

Montenegró szellemiségének jelképe Cetinje, amely egykor az ország történelmi fővárosa volt. Egykori dicsőségéből nem sok maradt meg, köszönhetően a délszláv háborúnak is, így kincseit a műemlékek mellett leginkább a múzeumok őrzik. Az álmos kisvárosban, ha felfedezőútra indulnánk a Szent Péter kolostor mellett Miklós király palotáját, a Zeta kultúrházat érdemes leginkább útba ejteni.

Hangulatos városok az Adriai-tenger mentén

Budva

Montenegró legfelkapottabb üdülőhelye, az Adria fővárosa nem maradhat ki a tengerparti látnivalók sorából. A történelmi emlékekben és szép strandokban bővelkedő Budva óvárosa igazán figyelemreméltó, amely a kis félsziget csücskében, egy 15. századi várfallal körbevett területen kapott helyet.


A bronzból készült balerina szobor Budva jeképe és a város művészeti életének állít emléket.

A Stari gradba, azaz az öreg városba hat kapu vezet, amelynek sikátoros utcáink járva az itáliai építészet remekei tárulnak elénk. A teljesség igénye nélkül érdemes felkeresni a Citadellát és a Szent János katedrálist, ami a montenegrói tengerpart legrégebbi temploma. De találunk itt régészeti és tengerészeti múzeumot is, sőt 2€ ellenében a várfalon is sétálhatunk.

A Mogren Beach Budva egyik legjobb strandja, amelynek mentén látványos sziklaformációkat is találunk.
Az óvárosba vezető sétány meglehetősen modern köntöst kapott, kikötőjében pedig jachtok állnak.

Stari Bar

Ha törökös hangulatra, macskaköves-virágos utcákra, festői szépségű várra és famatuzsálemekre vágyunk, irány Stari Bar. A régi városrész a kikötőtől 6 km-re található, amelynek fő látnivalóit egy dombra építve láthatjuk.

A velenceiek által 14. században emelt városfal mögött az egykori érseki palota mellett óratornyot, palotát, felső várat, török fürdőromot és Szent Miklós viszonylag épen maradt templomát is megtaláljuk.

Török időkből, a 17. századból akvadukt a vízvezeték szerepét töltötte be és a közeli forrás vizét szállította az itt élők számára.
A modern városrész, Bar tengerpartja igazán figyelemreméltó pálmafáival és hófehér napernyőivel

budva montenegro traveladdict
Ez pedig itt már Sveti Stefan. A szárazföldtől mindössze egy apró földnyelvvel elválasztott luxusszálloda-sziget Montenegró egyik legtöbbet fotózott helyszíne és Budva közelében található. Sveti Stefanba nem szállóvendégként csak belépő ellenében léphetünk be, míg ha ott szeretnénk lakni, mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. Egy éjszaka díja ugyanis akár az 1000€-t is elérheti.

Ulcinj

Montenegró egyik legdélebbi üdülővárosa Ulcinj, amely a legtöbb napsütéses napot tudhatja magáénak. A ma már zömében albánok lakta településen cserélt gazdát a rabszolgapiacon a középkorban a legenda szerint Cervantes, a Don Quijote írója. A sötét időknek ma már szerencsére nyoma sincsen, ellenben Ulcinj óvárosa, citadellája és török kori emlékei ideális célpontjai lehetnek az országban tett kirándulásainknak.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook, Instagram és TikTok oldalamat!