• Menu
  • Menu

Varázslatos Albánia: élmények és látnivalók a Balkán kevésbé ismert országában

Albánia sokáig misztikus és elérhetetlen hely volt az utazók számára, tekintve hogy a 20. század nagy részében zárva tartotta kapuit a turisták előtt. Bár az 1991-es nyitást követően eltelt 30 évben egyre többen keltek útra a Balkán felfedezésére, az ország megőrizte egykori, rejtélyes arcát.

Albánia nem szerepel a népszerű úticélok között, pedig közelebb van hozzánk, mint Svájc vagy mondjuk Görögország, és látnivalók tekintetében simán felveszi a versenyt egy sor másik országgal. Túrázhatunk az Albán Alpok érintetlen völgyeiben úgy, hogy napokig falut sem látunk. Raftingolhatunk az Osumi-kanyon vadregényes vizein, nyáron pedig fürdőzhetünk is.


Időutazásra indulhatunk az ókortól kezdve át a középkorig az ország világörökségi helyszínein, ahol nemcsak páratlan kincsekkel és hangulatos bazárokkal, hanem olyan határtalan vendégszeretettel is találkozhatunk, mint kevés helyen Európában.

Élményeinket elmélyítve pedig az Adriai vagy a Jón-tenger partjáról úgy térhetünk haza, hogy Albánia tényleg egy olyan balkáni ország, amit érdemes volt felvennünk a bakancslistánkra. Ehhez kedvcsinálóként íme egy beszámoló olyan látnivalókkal és élményprogramokkal Albániából, amelyeket személyesen is megtapasztaltam, és amelyeket mindenkinek ajánlok jó szívvel felfedezésre.

Látnivalók Dél-Albánia és Tirana környékén

Berat

Berat Albánia egyik leghangulatosabb és egyben legősibb városa, amely 2008 óta UNESCO világörökségi oltalmat élvez, ám alapítása messzi időkre nyúlik vissza. Az i.e. 4. századtól sokáig az illír királyság székhelye volt, majd a római uralom alatt a Antipatria nevet adták a császárnak.

Az évszázadok során bizánciak, bolgárok és törökök is osztozkodtak a városon, ám ami a legnagyobb szerencséje, hogy a kommunizmus panelépítési szele nem csapta meg. Ennek köszönhetően megmaradtak Berat hagyományos, kétszintes házai, amelyek ablakai az Osumi folyó két partján farkasszemet néznek egymással.

Ólom Mecset éjszakai díszkivilágításban.

A legenda szerint egykor két óriás, Tomorr és Shpirag párbajra hívta egymást egy berati lány kegyeiért. Bár Tomorr kardjával megadta a végső döfést ellenfelének, de közben ő is halálos sérüléseket szerzett. A lány megsiratta a két szép legényt: könnyeiből keletkezett az Osum folyó, a két óriás pedig heggyé változott.

Berat látképe festményre illő, különösen naplemente idején.
Konstantin császár szobra a vár területén a római kort idézi.

Beratot különleges fekvései és házai miatt szokás az ezer ablak városának is nevezni. A tradicionális berati ház kétszintes, ahol a második szint a hangsúlyosabb, és a bordázott ablakok mellett fafaragások is díszítik.

A várban lévő épületek nagy része 350 évnél is régebbi.

A szent hegy 

A Mount Tomorri az albánok szent helye, amely nevét az illír főisten, Tomorri után kapta. A hegy 2414 méter magas és egyik csúcsán található Ali Tomorri türbéje, aki a bekthasi rend alapítója volt, amely vallás még ma is él Albánia szerte. A rend hívei minden augusztusban zarándoklatot tartanak a hegyen, ahol a több napon át tartó ünnepségsorozat részeként birkákat áldoznak fel, esznek-isznak, vigadnak és zenélnek. A hegy tetejére ugyan vezet fel út, azonban megközelítése csak 4×4 autóval és kellő vezetési tapasztalattal javasolt. 

Kruja

A Mount Kruje lábánál fekvő kisvárosban látta meg a napvilágot az albánok nemzeti hőse, Skënderbeu, vagyis ahogy mi ismerjük, Szkander bég. A legendás hadvezér először 1443-ban felszabadította a várost a török uralom alól, majd a túlerő ellenére háromszor is visszaverte az ellenséges hordák támadását.

Szkander bég kecskefejes sisakja.

Több mint 500 évvel a történtek után Kruja minden pontját ma is átitatja a dicső múlt hangulata. Szkander bég egykori hőstetteit egy 1981-ben megnyitott múzeum is őrzi, amely a domb tetején álló várban kapott helyet, és amelynek faláról fantasztikus kilátás nyílik a városra.

A kiállított tárgyak között Hunyadi János neve is feltűnik, akivel Szkander bég szövetkezett a 15. században a törökök elleni harcban.

Krujában járva sétáljunk végig a több mint 450 éves macskaköves bazársoron, ahol kézműves portékák mellett gyönyörű szőtteseket is találunk. Hallgassuk meg a 300 éves mecset müezzinjének énekét, amely bezengi az egész domboldalt, és ha kedvünk tartja, keressük fel az aprócska óvárosban a teqe és fürdő épületét is.

Osumi-kanyon

Az Osumi-kanyon felkeresése tökéletes úticél lehet azok számára, akik kalandra vágynak. A Corovoda város közelében található, 26 km hosszú kanyon mintegy 2-3 millió éve jött létre a víz okozta erózió következtében. A 40 méter magas és néhol mindössze 1,5 méter széles szurdokban a hóolvadást követően tavasszal vadvízi evezésre van lehetőség, míg a kanyon teljes hosszában számos földalatti járat és felfedezetlen barlang található.

A 2017-ben átadott zászlós teraszról (Flag’s Panoramic Loop) csodaszép kilátás nyílik az Osumi folyó vájta szurdokra.

A Bogova-vízesés 20 méteres zuhatagához egy 30 perces sétával juthatunk el. A nyáron is csak 7 fokos vízben igazán üdítő a felfrissülés.

Az Osumi-kanyon kiváló terepe lehet a nyári túrázásoknak, ahol mediterrán növények és fauna mellett olyan különleges sziklaformációkat is láthatunk, mint a Katedrális, a Szem vagy az Ördög Ajtaja.

Nyáron az Osumi-kanyon vizében fürdeni is lehet. A sziklák közötti vizes részekbe kellő körültekintéssel és lehetőleg túravezetővel ússzunk be, ott ugyanis előfordulnak áramlatok, és a kacskaringós falak között az ember könnyen el is veszítheti a tájékozódóképességét.

Apollonia

Apollónia az egyik legnagyobb görög kolóniának adott otthont az Adriai-tenger partján, amelynek emlékét ma egy archeológiai park őrzi. Az i.e. 588-ban alapított városnak stratégiailag a legjobb helyre, egy dombra épült, amelynek erődítményéből szemmel lehetett tartani akár a szárazföld, akár a tenger felől érkező ellenséges csapatokat.

Apollónia legszebb és legépebben megmaradt romja a Buleterion. A szó városházát jelöl, ám a rajta lévő feliratok szerint gladiátorok küzdöttek benne.

A Balkán kereskedelmében fontos szerepet játszó Apollóniában sok híres személy megfordult, többek közt a szónok Cicero, aki nagyszerű városként hivatkozott rá később a műveiben, de itt kapott katonai kiképzést Octavianus, aki későbbi nevén Augustusként lett a Római Birodalom császára.

Odeon, azaz a színház romjai.
A Régészeti Múzeumban csodaszép amforákat és leleteket láthatunk.

 Az albán az egyik legősibb népcsoport Európában, amely az illírektől származtatja magát. Az ország területén talált első leletek azt mutatják, hogy már a középső-paleotikum időszakában (120-280 ezer év) laktak itt emberek, de az igazán jelentős régészeti gyűjtemény a bronzkor időszakából való. A legrégebbi albán várost, Durrest az i.e. 4. században alapították, amely közel 3000 éves múltjával és amfiteátrumával jelenleg az UNESCO világörökségi helyszínek várományosa.

A Szűz Mária monostort a 13. században emelték Apollónia területén.

Durrës

Albánia legnagyobb tengeri kikötője és legősibb városa közel 3000 éves múlttal rendelkezik. Durrës alapítása i.e. 627-ig nyúlik vissza és számos ókori régészeti lelőhelynek és leletnek ad otthont. Közülük a legjelentősebb Hadrianus római császár 15.000 férőhelyes amfiteátruma, amelyre 1966-ban derült csak fény, addig ugyanis föld borította.

Durres várfalának csak kis része maradt meg, amely mentén sétát tehetünk az városban.

A gladiátorok által használt épület ma a Balkán második legnagyobb amfiteátriuma és üléssorai alatt olyan különlegességet találunk, mint egy 7. századi keresztény kápolna, illetve 10. századból származó bizánci mozaikok.

Történelmi értéke mellett Durrës homokos strandjai, szállodái és a városi hangulat miatt is kedvelt pihenőhely.

 

Látnivalók Dél-Albániában

Saranda

Albánia déli határán egy csodaszép, amfiteátrumszerű öböl tárul a szemünk elé, amelynek egyik oldalán Saranda városa foglal helyet, míg a másikon már Korfu szigetét találjuk. A legszebb kilátás az ország legnaposabbnak hívott városára, Sarandára a hegy tetején található Lekuresh erődítményéről nyílik. A falak és a várétterem teraszáról nemcsak a két ország panorámájában, hanem esténként a  naplementében is gyönyörködhetünk.

Ha a városban járunk érdemes Saranda tengerparti sétányán is korzóznunk egyet, ahol a riviéra hangulatot idéző datolya és pálmafák mellett római és bizánci kori falmaradványokat, menórát és tengeri herkenytűket kínáló éttermek tömkelegét is megtaláljuk.

A Sarandától alig 15 percre fekvő Ksamil az ország egyik legszebb homokos strandját rejti. Különlegessége a türkiz színű vizén különlegessége, hogy négy apró sziget is található a közelében, ahova csónakkal át lehet menni.

 Llogara hágó 

A Llogara-hágó Albánia egyik legszebb panorámaútja, ahol télen a hó találkozik a tengerrel. Bármennyire is lehetetlen, ez igaz, bár most szerencsére nyár volt. Az Adriai- és a Jón-tengert elválasztó hágó egy természetes átkelő, amelyet 13 évvel ezelőtt egy gleccser alakított ki. A már ókor óta ismert útvonal mentén ma több helyen panorámaterasz található, ahonnan páratlan kilátás nyílik az Albán Riviérára és a Maja e Çikës csúcsára (2044 m). Bár a Llogra-hágó a Llogara Nemzeti Park részét képezi, sajnos szemetet itt is jócskán lehetett látni eldobva, ahogy az ország többi részén. 

Butrint

Albánia első UNESCO világörökségi helyszíne Butrint volt, amely a mai görög-albán határmentén található. A félsziget már a prehisztorikus (i.e. 19. század) óta lakott volt, ám igazi különlegessége a görög és római kori kolónia elképesztően gazdag öröksége, amelyet hihetetlen (sz)épségben maradtak meg.


Butrint nemcsak a romoknak, hanem egy természetvédelmi területnek is otthont ad.

Az 1600 évesnél is régebbi épületekre Luigi Ugolini régész bukkant rá, aki 1922-1936 között ásatásokat végzett Butrint közelében. A páratlan történelmi épületek a homoknak köszönhetően vészelték át a történelem viharos évszázadait, az ugyanis teljesen betemette őket.

A Butrinti Múzeum gyűjteményét is érdemes felkeresni a helyszínen járva.
Butrint látnivalói közé tartozik a velenceiek idejéből megmaradt torony.
A keresztelő templom padlóját gyönyörű mozaik borítja, amelyet csak néhány évenként tesznek a látogatók számára is láthatóvá. Az év nagy részében a területet befedik homokkal.
Butrint egyik leglátványosabb épülete a színház.

Blue Eye

A Syri i kaltër vízforrást szokás kék szemnek hívni, és igazi kuriózum az albán természeti látványosságok palettáján. A föld alatti forrás hatalmas erővel, másodpercenként 18.000 liter vizet pumpál a felszínre, amely egy természetes, a kék minden színében játszó medencében gyűlik össze. A víz annyira tiszta, hogy lelátni egészen 50 méter mélyre. Bár teljesen nem sikerült a búvároknak lemerülni az aljáig, buborékok formájában látni, ahogy a víz folyamatosan jön fel a felszínre.

A Syri i kaltërt látva nehéz elképzelni, hogy 2004-ben a forrás elapadt, ám ma már szerencsére bőven adja a vizet magából a látogatók legnagyobb örömére. Pár éve hivatalosan is betiltották a fürdőzést, de sem a szabályok, sem pedig a víz konstans, 10 fokos hőmérséklete nem riasztja vissza a hűsölni vágyókat a sziklafalról való leugrálástól.

Nemcsak a kék szem, hanem annak környezete is mesés. A természetvédelmi terület tölgy és platánfákat találunk.

A forrás táplálja a Bistricë folyót, amely 25 km-n keresztül kanyarog, mire a Jón-tengerhez ér.

Gjirokastra

Albánia két UNESCO világörökségi városa közül az egyik Berat, a második pedig a kő városa, Gjirokastra. A 4. századi, különös csengésű települést Argyros görög hercegnő alapította a legenda szerint, bár akkor még Pirrocastrának hívták.

A várban egy Fegyvermúzeum is helyet kapott, ahol főként 2. világháborús fegyvereket és harcászati járműveket láthatunk.

Gjirokastra fő jellegzetessége az intenzív kőhasználat, amely a szürke palatetős, boltíves házaktól kezdve a macskaköves utcákon át egészen a domb tetején álló várig terjed, amely Albánia legnagyobb erődítménye. Gjirokastra a bazársorával azonnal belopta magát a szívembe, amelyet a Citadella látványa és a faláról elém táruló látvány csak tovább tetézett.

Gyönyörű szőttesek és hangulatos üzletek a város bazársorán.

Kirándulások az Albán Alpokban

Mielőtt bevetnénk magunkat Albánia legizgalmasabb részébe, az Alpetbe, tegyünk egy kitérőt Shkodra felé, amely 4. századi alapításával az ország legrégebbi városai közé tartozik. Fő látványossága a Rosafa vár, amelynek faláról három folyó (Buna, Kiri és a Drini) látványában is gyönyörködhetünk. Ez utóbbi, a Drini külön említést érdemel, már csak amiatt is, mert ez lett az Albán Alpokban tett három napos túrázásomnak a kiindulópontja.

  Az elzártság miatt a hegyekben még ma is élnek Albániában a több száz éves hagyományok. Az emberek megőrizték ősi értékeiket, úgy mint az öregek tisztelete, a törzsi alapú szerveződés, valamint a katolikus vallás. Ez utóbbi annak is köszönhető, hogy a nehéz megközelíthetőség miatt még az oszmánoknak sem sikerült betörniük a hegyek közé.

Bár nehezen elképzelhető, de az északi hegyek mentén még ma is él a vérbosszú intézménye. Hogy mi a konfliktus forrása annak meghatározása elég sajátos.  Lehet egy be nem tartott szó, szándékos károkozás, vagy a másik klán tagjának a megsértése. Az ősi hagyományokat követő falvakban emiatt sajátos építészeti stílus alakult ki, sehol nem látni közel álló házakat egymáshoz. Helyettük még ma is több helyen látni erődszerű házakat (kulla), amelyeknek néhol még ablakuk sincs, és amelyekben a vérbosszúban álló férfiak laktak éveken át.

Túraútvonal

Mielőtt a látnivalókra és érdekességekre rátérnék, essen néhány mondat a logisztikáról. Az ugyanis minden, csak nem egyszerű az Albán Alpokba. Sok helyen nincs közút, vagy ha van, az nagyon nehezen járható. Én egyirányú Alpok-túrára indultam, amelynek részeként a Valbona – Theth közötti hágón keltem át. Mindez három napot igényelt, két éjszakát a hegyekben töltve.

Az első nap az autót Shkodrában hátrahagyva a mesterségesen felduzzasztott Drini folyó felé vettem az irányt. A folyón Komanból Fierze felé 2 órát kompoztam, majd onnan busszal jutottam el az Alpok 800 méter magasan fekvő településéig Valbonáig, ahol az éjszakát töltöttem.

Másnap a hágón átkelve és 17 km-t elképesztő környezetben végigtúrázva érkeztem meg Thethbe.  Thethben egy éjszakát töltve másnap a környéken még egy rövid felfedezőútra indultam, és délután kisbusszal indultam vissza Shkodrába.  A Valbona-Theth túraútvonal térképe az alábbi gombra kattintva tölthető le a telefonra:

Albán Alpok Valbona-hágó 17 km (gpx)

Amennyiben kevesebb idő áll rendelkezésre, úgy Theth felkeresését javaslom, oda ugyanis sokkal könnyebb eljutni, mint Valbonába. Azonban bármelyiket is választjuk, az biztos, hogy csodás élményekben lesz részünk. Számomra az Albán Alpokban tett túrázás az út fénypontja és méltó lezárása volt, amelyről helyettem beszéljenek az alábbi képek.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!