Heves megye nevét hallva a legtöbb embernek automatikusan Eger neve jut az eszébe, ami nem meglepő. A megyeszékhely legendás „törökverő” várával, macskaköves utcácskáival és hangulatos belvárosával minden látogató szívébe azonnal és garantáltan belopja magát. Ám mi van akkor, ha Egerben már mindent megnéztünk és szeretnénk a környékén felfedezőútra indulni? A kedvenc helyeimet és a legszebb látnivalókat Eger környékén most egy csokorba szedtem, hogy abból ki-ki kedve szerint válogathasson.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Eger környéki látnivalók
Bélapátfalvai Ciszterci Apátság
Az erdő mélyén megbúvó templom különös színfoltja a hazai zarándokhelyeknek. Ugyanis ez az egyetlen olyan középkori apátsági templom a 20 közül, amely túlélte a történelem viharait és eredeti formájában ma is látható. A ciszterci rend 1232-ben kapott engedélyt az apátság alapítására, amelynek építkezési munkálatai a tatárjárás után fejeződtek be. A különleges szépségű, késő román, gótikus és barokk stílusú, háromhajós templom kívülről legalább olyan lenyűgöző, mint belülről. Itt található az ország legrégebbi templomi orgonája. De a rózsaablakok, amelyeken keresztül beáramlik a fény a főhajóba, valamint a bibliai jelenetekkel díszített szószék is szintén figyelemreméltóak.
A bélapátfalvai apátság ma nemcsak az egyik legfontosabb középkori műemlék, hanem egy élő vallási helyszín is: esküvők, szentmisék és koncertek népszerű színhelye. Legutoljára 1964-ben újították fel az épületet, amelynek során egy 800 évvel ezelőtti vízvezetékekre bukkantak a közelében. A forrást ma is láthatjuk a templom melletti füves részen, a vize pedig bátran fogyasztható.
De la Motte kastély
A Bükk hegység ölelésében, hazánk egyik legtisztább levegőjű falujának, Noszvajnak a központjában áll a De la Motte kastély. Külsőre az 1777-78 között emelt, copf stílusú kastély nem annyira lenyűgöző, bár azért a bejárati kapunál lévő unikornis szobor már sejtet valamit. Az egyszarvú, mitikus állat a magyar nemesség közkedvelt címerállata volt, viszont kastélyok díszeként ritkán jelenik meg. Magyarországon mindössze két hely van, a hajósi és noszvaji kastély, ahol ilyen formában láthatjuk. Az épület belseje a francia stílust követi, amely De la Motte ezredesnek köszönhető, aki Mária Terézia udvarából hozta magával ezt az új irányzatot.
A szalonok korabeli berendezési tárgyakkal, gyönyörű cserépkályhákkal és légies falfestményekkel nagyon elegáns hatást kölcsönöznek a termeknek, amelyet jól kiegészít a Herendi Porcelángyár kiállítása. Ez utóbbiban visszatérő szereplőként ismét megjelenik az unikornis, ami az egykori tulajdonos, az Almásy család címerállata is volt hajdan. A pazar berendezésű kastély mellett érdemes látogatást tenni a parkjában is, ami hajdanán angolkertként különleges növények mellett faragott kutaknak, díszes tavacskának és egy kovácsoltvas napórának is helyet adott.
Sirok
A Mátra keleti határán elnyúló település több néven futott az idők folyamán: Sirokallya, Syrak, Syrok és végül Sirok. A legenda szerint élt egyszer a domb tetején magasodó várban egy Darnó nevű király és annak egyszem fia. A völgy népével nem álltak szóba és senki sem mert még csak a szemükbe sem nézni.
Egy nap egy Tárna nevű pórleány véletlenül tekintetét az ifjú királyfira emelte és azonnal szerelemmel lobbantak egymás iránt. Az öreg király, amikor hírét vette a románcnak, a fiát világgá kergette. Később megbánta tettét és visszahívta, aki persze azonnal kedvese felkeresésére indul. Sajnos elkésett, ugyanis a lány meghalt és épp az ő koporsóját vivő halottasmenetbe botlott bele a faluban. A fiú bánatában kardjába dőlt, a két fiatal tragikus sorsát pedig az egész falu megsiratta. Együtt temették el őket, egy helyre, hogy legalább halálukban egymáséi legyenek. Így szól a fáma, hogy a Darnó és Tarna folyó találkozásánál fekvő falu neve Sirok lett.
A település legismertebb látnivalója a 294 méter magas Vár-hegyen magasodó vár, amely vadregényes környezetével minden arra járót azonnal megbabonáz. A vulkáni hegyre épült 13. századi vár fontos szerepet töltött be a törökök elleni védekezésben Eger előváraként. A siroki vár végül 1596-ban harc nélkül elesett, és jó 100 évre török kézre került. Az ebből az időből származó kiállítást a vár falai őrzik, csakúgy mint történetének jelentősebb állomásairól is mesélnek.
A jelenleg rekonstrukció alatt lévő rom tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a környező hegyekre és völgyekre. Érdemes tekintetünkkel megkeresni az Apáca-és Barát-sziklát is, amelyeket bálványkövekként szokás emlegetni. A monda szerint a közelükben fekvő lapos sziklán, a Törökasztalon Szent István királyunk előtt pogány szertartásokat tartottak, innen ered a bálványkő elnevezésük is.
Noszvaji barlanglakások
Noszvaj kiváló fekvésének köszönhetően a csend és nyugalom szigete. Mesébe illő tavai és erdei kisházai évek óta nagy népszerűségnek örvendenek a turisták körében, ám más különleges otthonoknak is helyet ad a település. Noszvaj határában, a puha riolittufába vájva mintegy 70 barlanglakást találhatunk, amelyekben főként szegényebb családot éltek. A 19. századtól kezdve terjedt el ez a lakhatási forma és a 20. század végéig több generáció nőtt fel a fehér sziklafalak között. A barlanglakók egyik utolsó kiköltözője Ibolya volt, aki itt született és itt élt egészen 2005-ig.
Vele jegyszedőként ma is találkozhatunk a helyszínen, a szíve visszahúzza ide. Érdemes vele beszélgetni, mert nagyon sok érdekességet tud mesélni ezeknek a lakásoknak a világáról és hogy milyen volt itt régen az élet. A noszvaji barlanglakások ma főként művészeti célokat szolgálnak és alkotótáborok gyakori színhelyei. Számos installáció az itt táborozó művészek keze alól került ki, amelyet a lakások belsejében látogatóként szabadon felfedezhetünk és ki is próbálhatunk.
Egy csipetnyi Pamukkale
Egerszalók nevét hallva a legtöbb embernek a sódomb jut az eszébe, meg a wellnessfürdők. Valójában nem egy sóból álló természeti képződményről van szó, hanem egy látványos mésztufa teraszról, amelyet a mélyből előtörő, 65-68 °C-os termálvíz vájt ki a mészkőből. 1961-ben egy kutat fúrtak Egerszalókon kőolaj után kutatva, ám a mélyből olaj helyett víz tört elő. A nyomelemekben rendkívül gazdag gyógyvíz világviszonylatban is ritkaságnak számító mészkőtufa falat hozott létre, amelyet ma is láthatunk a termálfürdő mellett és belépőjegy nélkül, ingyenesen látogathatunk.
Az egerszalókihoz hasonló képződmény a törökországi Pamukkaléban látható, ami az UNESCO világörökség részét képezi, de az amerikai Yelllowstone Nemzeti Parkban is van hasonló mésztufa. A magyar „sódomb” helyi védelem alatt áll és sajnos erős pusztulásnak indult az elmúlt évek során.
Kékes-tető
Egy kicsit ugyan távolabb esik Egertől, de ha már Heves megyében barangolunk, érdemes kitérőt tenni hazánk legmagasabb csúcsa, Kékestető felé. Az 1014 méteres csúcsot ráadásul megfejelhetjük plusz 176 méterrel, ha látogatást teszünk az 1981-ben átadott TV-toronyban. A 3. emeleti panorámateraszról tiszta időben egészen a Tátra vonulatáig elláthatunk, úgyhogy erre a helyre tényleg igaz az a mondás, hogy határtalan élményt nyújt mindenki számára.
Ha a kilátás önmagában nem lenne elég élmény, igyunk meg egy kávét a második emeleti, zárt részben kialakított kávézóban. Hiszen elfogyasztani egy jó feketét hazánk legmagasabb pontján, a felhők fölött, nem mindennap adatik meg az embernek, ugye?
Parád kincsei
Parád és Parádsasvár több különleges látnivalóval várja az ideérkezőket. Itt található a híres Cifra istálló, amely a hazai kocsis világ emlékeit őrzi. Az öt kiállítóterem a kocsi gyártási folyamatától kezdve, a kerék készítésen át a 19-20. században használt járművek világáig nagyon gazdagon betekintést enged egy ma már ismeretlen világ mindennapjaiba.
A muzeális értékű darabok között találkozhatunk vadászkocsikkal, konflisokkal és fiákerekkel, díszhintókkal meg hajtófogatokkal, de még egy halottas kocsi is helyet kapott a kiállított darabok között. Ottjártamkor a múzeum épp zárva volt áramszünet miatt, de általános iskolai osztálykirándulás alkalmával jártam az épületben. Ha pedig 20 év távlatából is bizton állítom, hogy jó a kiállítás, akkor higgyétek el, tényleg megéri megnézni.
Egy másik különlegességgel, az üvegfúvás művészetével a parádsasvári manufaktúrában találkozhatunk, amely tevékenység háromszáz éves múltra tekint vissza. A vezetett túra során egy izzó kemencében láthatjuk, hogyan kerülnek ki a mesterek keze alól az kristálycsodák. Sőt, egy kis ügyességgel akár a saját üvegkreációnkat is elkészíthetjük. A túra nagy népszerűségnek örvend és limitált a férőhelyek száma, ezért érdemes előre bejelentkezni rá, nehogy hoppon maradjunk.
Bél-kő
A Bükk egyik legkülönlegesebb hegyi látványosságát a névadó településről, Bélapátfalváról érhetjük el. A falu a cementgyártásról volt híres, amelyhez a közelben fekvő Bél-kő hegyből mintegy 100 éven keresztül bányászták a mészkövet. A gyár 2001-ben bezárt és vele együtt a kitermelés is megszűnt, ám nyomait a hegy a mai napig megőrizte.
A településről 7 állomáson keresztül vezet a 6,5 km hosszú tanösvény a félbevágott hegyhez. Egy meredek kaptatóval elérhető 815 métes magas kilátóból tárul elénk teljes szépségében a kopár sziklaplató, amely a mögötte lévő zöld völgyekkel elég erős kontrasztot képez. Nem tudtam eldönteni, hogy szomorú legyek-e, hogy így megcsonkították a természetet, vagy örüljek annak, hogy végre visszaadták a hegyet a természetnek. Mindenesetre a túra nagyon különleges élmény volt számomra. Ha valaki Bélapátfalva környékén jár, annak a kilátás miatt is csak javasolni tudom, hogy hódítsa meg egy fél napos túra keretében a hegyet.
Szalajka-völgy
A Szilvásváradon található Szalajka-völgy, hazánk egyik legkedveltebb kirándulóhelye, amely akár egy egész napra elegendő programot szolgáltathat az egész család számára. A különleges hangzású hely nevét a sal alcali, azaz a szalalkáli után kapta. Az itt élő emberek fő bevételi forrása a hamuzsír égetés volt, ami után égéstermékként a szalalkáli maradt vissza. De mellette fakitermeléssel, vasércfeldolgozással és a cserépgyártással is foglalkoztak.
A festői szépségű völgyet egy 1908-ban létrehozott erdei kisvasút szeli ketté, amely kezdetben a fa anyagok mozgatását szolgálta, ma pedig a látogatók legnagyobb örömére turisztikai célokat szolgál. Érdemes menni vele egy kört a Pisztrángos-tavakig, vagy akár a végállomás, a Gloriett tisztásig, ugyanis 850 méteres magasságban nem gyakran utazhat az ember sínpáron. A nyitott kocsikban utazva magunkba szippanthatjuk az érintetlen erdők látványát és illatát, amit visszafelé úton gyalogosan is szemléljünk meg közelebbről
A Szalajka-völgyet számos karsztforrás táplálja, amelyek hol tiszta vizű tóban, hol pedig vízesésekben öltenek testet. A legismertebb közülük a 17 méter magas Fátyol-vízesés, amely lépcsőzetes zuhatagával az esztétikum mellett különleges természetvédelmi értéket is képvisel. Méretre ugyan kisebb, de érdemes megcsodálni a Szikla-forrást is, amely türkiz színű tavacskájával szemet gyönyörködtető látvány.
Ha már vizeknél tartunk, a Szalajka-patak jelenti a sebes pisztráng otthonát. Az őshonos faj és szivárványos társának szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották és mesterséges neveldéket hoztak létre. A pisztrángtenyésztés a Szalajka-völgyben több mint 100 éves múltra tekint vissza és ha ott vagyunk, érdemes megkóstolni akár a füstölt, grillezett vagy egyéb módon elkészített formáját.
Istállós-kői barlang
Ha valakit a természeti értékek mellett a történelem is érdekel, okvetlen tegyen látogatást a Gloriett-tisztástól hazánk egyik legfontosabb régészeti lelőhelyéhez, az Istállós-kői, vagy ismertebb nevén az ősember barlanghoz. Egy rövid, ámde meredek kaptatóval érhető el a 45 méteres mély barlang szája, amelynek belsejéből 35-40 ezer éves paleolit kori leletek, úgy mint emberi koponyák, csontból készült ékszerek, valamint jégkorszaki állítok (pl.: gyapjas mamut, barlangi oroszlán) maradványai kerültek elő.
A Szalajka-völgy a fentieken túlmenően még egy különlegességet tartogat a látogatóknak, a lipicai lovakat. A Bükk-fennsíkon való lótenyésztés már a rómaiak korában is virágzott, ám ennek a különleges, hegyvidéki fajtának az áttelepítése Szilvásváradra az 1950-es években kezdődött el génmegőrzés céljából és ma már több mint 260 lóból áll a ménes.
Egerszalóki barlanglakások
A Tarna-völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidéket szinte végig puha tufakő réteg borítja, amely rendkívül könnyen formálható. Hasonlóan az előzőekben említett noszvaji barlangotthonokhoz, Egerszalókon is találkozhatunk ezekkel a különleges otthonokkal. A feltehetően 17-18. században keletkezett lakásokat a riolittufa kőzetbe vájták bele és zömében kőfaragó családok éltek bennük.
Összesen 33 barlanglakás található Egerszalókon, amelyek közül hat teljes berendezéssel várja az érdeklődőket. A lakások elrendezése hasonló elvet követ: egy szabadkéményes konyha, egy fáskamra, egy kisebb lakóhelyiség, és bentebb azoknak a jószágoknak az ólai állnak, amelyek többet értek (pl.: tehén). A barlanglakások bejárásával egy fantasztikus időutazás részesei lehetünk, ami élményt Egerszalókon járva feltétlenül iktassunk be a programba.
