• Menu
  • Menu

A Zemplén és a Hegyköz 10 legvadregényesebb kirándulóhelye

Kevés olyan hely van Magyarországon, ahol a természet olyan fokú érintetlenségével találkozhat az ember, mint a Zemplénben. Bár ez sok szempontból világ vége helynek tűnik, már ami a megközelíthetőségét jelenti, ám annyi szépséget és látnivalót tartogat a kirándulók számára, hogy érdemes felvenni a régiót a hazai bakancslistánkra.

A Zemplén csúcsain találhatók hazánk legszebb várai, amelyekről egy korábbi beszámolómban, ITT írtam.  Itt született és élt II. Rákóczi Ferenc és vele együtt az ország egykor legbefolyásosabb és leggazdagabb családja. Itt újította meg a magyar nyelvet Kazinczy Ferenc, ami miatt az itt élők büszkén hangoztatják, hogy a mai napig is Sárospatak és környékén beszélik legszebben a magyar nyelvet.

Ám a Zemplén nemcsak a kultúra és történelem iránt érdeklődők számára lehet csemege, de a természetjárók számára is a felfedezések kiapadhatatlan tárháza. Következzen 10 olyan hely, amelyet az elmúlt időszakban az országos kéktúrázásaim során felkerestem, és amelyeket jó szívvel ajánlok mindenki számára, aki különlegesen szép kirándulóélményekre vágyik.

Nagy Péter-mennykő

Már a hely neve is milyen beszédes, hiszen magában hordozza a túlvilághoz társított szépség és jóság képzetét.  A Zemplén egyik legszebb és legmagasabb kilátópontja, a 709 méter magasan fekvő Nagy Péter mennykő a valóságban sem fog csalódást okozni, ezt garantálhatom. A viszonylag széles sziklabércet az országos kéktúra vonalán, Regéc felől egy 7 kilométeres túrával érhetjük el. Vagy választhatjuk Középhuta felől a sárga sáv jelzést is, amely a kékbe érkezve szintén 7 km-s távot tesz ki.

A legtöbb zempléni sziklabérc kialakulása a többi zempléni sziklabérchez hasonlóan a jégkorszakra vezethető vissza. A folyamatos hőmérséklet-változások miatt a sziklák hasadékaiba befolyt víz hol megfagyott, hol pedig elolvadt, ennek következtében alakultak ki a ma is látható sziklabástyák, mint a Nagy Péter-mennykő. A természetes kilátópont spektruma rendkívül széles és az égben ágaskodó szikla tetejéről a kilátás egészen elképesztő. Északra a Nagy és Kis-Milicet valamint Szlovákiát láthatjuk, míg az előtérben a Hegyköz vonulatai tűnnek fel a látómezőnkben.

Arka-patak völgye

Akik kedvelik az adrenalinnal megfűszerezett kirándulásokat, azoknak az Arka-patak völgye kiváló terep lehet a Zemplénben. A Mogyoróska és Arka települését összekötő, 8 km hosszú szakaszról túlzás nélkül mondhatom, hogy a kéktúra kalandjaim legvadregényesebbike volt. Az út ugyanis több helyen is áthalad a patakon, aminek vízhozama attól függően, hogy épp esett-e az eső, vagy hóolvadás volt, változhat.

Én épp egy olyan időszakot fogtam ki, amikor nagy volt a víz és saját magam kialakította gázlókon kellett a túlpartra átjutnom, amit nem minden esetben úsztam meg szárazon. Ám ez a hely értékéből semmit nem von le, ugyanis az Arka patak völgye hihetetlenül szép és gyönyörű a maga vadságával és hűsítő kék vizével.  Ha szeretnénk a patak völgyében tett túrázásunkat valami mással kiegészítenk, érdemes továbbmenni a Boldogkőváraljai, vagy a Regéci vár felé, amelyről a részletes beszámolóm ITT olvasható.

Megyer-hegyi tengerszem

Ez a kirándulóhely némiként kilóg az előzőleg felsoroltak sorából, hiszen nem közvetlenül a kéktúra útvonala mentén fekszik, de vétek lenne kihagyni a Megyer-hegyi tengerszemet a Zemplénben járva. A hely nevével ellentétben nem valódi tengerszem, amely a gleccserek olvadásának köszönhetné a létrejöttét, hanem az itt folyt évszázados malomkő bányászat „terméke”.

A 70 méteres sziklafalak közé ékelt tó elképesztő látványt nyújt, amelyet 2020-tól már nemcsak a kirándulók, hanem a via ferrata szerelmesei is birtokba vehetnek. A tengerszemről korábban részletesen is írtam már, ITT olvasható.

Sólyom-bérc

Az országos kéktúra zempléni vonalán számomra az egyik legnagyobb hűha élményt adó kilátópont a Sólyom-bérc volt. Az Istvánkúti kulcsosház gyönyörű nyíres tisztását elhagyva egy rövid kitérő vezet az 564 méter magas sziklabércre, amelynek a tetején állva tényleg a szabadság érzése lesz az emberen úrrá. Ameddig a szem ellát, civilizációnak itt nyoma sincs. Csak a végtelen zöld és tarvágásoktól nem csúfított dombok, amelyek között a távolban felsejlik a Regéci vár sziluettje is.

A sziklaperem alatt tátongó mélység és korlát hiányában óvatosan nézelődjünk csak róla. Ha esetleg alulról hangokat hallunk, az nem a szél műve lesz, ugyanis a Sólyom-bércalatti ormokat előszeretettel keresik fel a sziklamászók.  Ha nem az országos kéken jövünk ide, akkor a Sólyom-bérc Középhuta felől is megközelíthető egy 3 km-es túrával. Ez esetben kövessük a településről kiinduló sárga sáv turistajelzést.

Háromhuta – Kishuta – Nagyhuta – Vágáshuta

A Hegyközben megbúvó apró települések nem bővelkednek emlékművekben, sem kastélyokban, de nem is ezek azok, ami ide vonzzák a látogatókat. Hanem a falvak páratlan fekvése, ahol a völgyben sok helyen a mai napig térerő sincs. Aki digitális detoxra és teljes kikapcsolódásra vágyik, az feltétlenül keresse fel a szlovákok által nagyszámban lakott huták egyikét, ahol a népi mesterségeket bemutató tájház után érdemes felfedezőútra indulni a környéken.

Túrázásaink során nemcsak a Zemplén és a huták közeli erdők élővilágával ismerkedhetünk meg közelebbről, hanem az erre kijelölt erdei pihenőhelyeken szalonnát is süthetünk. Az Alsó-Hegyközben hat tanösvény, úgy mint Fekete gólya, Vaddisznó, Róka, Őz, Borz és Vadmacska közül kedvünkre választhatunk. Ha pedig igazán vadregényes helyre vágyunk, a Kishutát és Bózsvát összekötő erdei út, a Szuha-völgy mindenkit azonnal levesz a lábáról.

Kerek-kő

Az országos kék vonalán Regéc és Makkoshotyka között fekszik a Zemplén harmadik ikonikus kilátópontja, a Kerek-kő. A Nagy Péter-mennykőhöz hasonlóan ennek a bércnek a tetejéről is a panoráma észak-kelet irányú, azonban innen már nem látszanak Kassa és a Hegyköz települései.

Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy jó 200 méterrel alacsonyabban fekszik, és a Kerek-kő „csak” 494 méter magas. Alacsonysága azonban ne tévesszen meg senkit. Ugyanis a sziklaterasz tetejéről mindenhol hegyek és völgyek hullámoznak a szemünk előtt, köztük az érdekes nevű, csúcsos Jaj-hegy tetővel.

Károlyi-kilátó

A Nagy-Milic a Zempléni-hegység legmagasabb vonulata (895 m), amelyen az országos kéktúra Szlovákiát is érintve, áthalad. A kisebbik Milicen, 892 méteren találjuk a Károlyi-kilátót, amelyet 2015-ben adtak át a kirándulók számára.

A felvidéki határ közvetlen vonalán lévő 16,8 méteres fatorony tetejéről a legszebb panorámás kilátás nyílik nemcsak a Hegyközre és a Zemplénre, hanem a füzéri várra. A kilátó ingyenesen látogatható és nevét a közeli Nagykárolyban élő Károlyi család után kapta, akik a környék gondos földbirtokosaiként sokat tettek az évszázadok során itt élőkért.

Sátoros-hegyek

A Zempléni-hegység egyik legszebb vonulata a Sátoraljaújhely felett emelkedő, vulkáni kúpos hegyláncolat. Az országos kéktúra vonala ugyan nem halad át rajtuk közvetlenül, azonban sziluettjük sokszor előttünk lesz a Zemplénben tett túrázásaink alkalmával. A Sátoros-hegyek legmagasabbika az 514 méteres Magas-hegy, amelynek tetejére a Zempléni Kalandpark részeként libegő is megy.

A Magas-hegy tetején lévő kilátóból körpanoráma nyílik Sátoraljaújhelyre és a Zempléni-hegység dimbes-dombos vidékére. Ha kedvünk tartja, innen kabinos felvonóval átmehetünk a szemközti Szár-hegyre is. A hegy tetején a Magyar Kálváriát, míg aljában a festői szépségű Zsólyomkai-pincesort találjuk.

 Pengő-kő, Kemence-kő, Kerékkötő-kő

Regéc felől kiindulva, a Dorgó és Tokár-tető felé haladva számos sziklaképződményt találunk az országos kéktúra vonalán. A címben jelzett három kő mindegyike a jégkorszak „szüleménye” és keletkezésük a már korábban írt fagynak köszönhető. A kövek közül az egyik legkülönlegesebb zempléni képződmény a 715 méteren álló Pengő-kő, amely úgy néz ki, mintha egy vár bástyája lenne.

Az andezit sziklaóriást érdemes minden oldalról alaposan szemügyre venni, majd a végén sétáljunk fel a tetejére is. A Pengő-kő tetején ugyanis egy másik különleges formáció, egy lapos ingókő található, amelyhez hasonló geológiai képződmény az országban Pákozdon is látható (ITT írtam róla). A másik két jégkorszaki képződményt, a Kemence-követ közvetlenül a Puskás-patak partján találjuk, míg a Kerékkötő követ a Dorgó-tetőről egy 600 méteres kitérővel érhetjük el.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!