A Pilis legnyugatibb szegletében található Strázsa-hegyi kilátó és tanösvény felkeresése régóta a hazai bakancslistám előkelő helyén szerepelt. Könnyen megközelíthető, tele van különleges természeti kincsekkel és képződményekkel, ráadásul Esztergomhoz való közelsége folytán a kirándulás akár egy esztergomi városlátogatással is egybeköthető. Egy januári napsütéses délelőtt felkerekedtem hát és alig 50 perc alatt már ott is álltam a Kis-Strázsa hegynél a Kökörcsin ház melletti parkolóban, hogy felfedezőútra induljak a Pilis különleges kirándulóhelye felé.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Túraútvonal
A Kis Strázsa-hegyen körül egy 1,7 km hosszú, berkenye jelzéssel ellátott tanösvény vezet keresztül, amely gyerekekkel is könnyen bejárható. Nagy szintemelkedések nincsenek benne, viszont bakancs, túracipő javasolt hozzá, ugyanis a talaj több helyütt morzsalékos és csúszik. A tanösvény önállóan könnyen bejárható, de egyéni kérésre és csoportok részére a Duna Ipoly Nemzeti Park előzetes bejelentkezés alapján szakvezetést is biztosít.
Bár a helyszínen vannak kihelyezett táblák és eltévedni sem lehet, érdemes letölteni a telefonunkra a Duna Ipoly applikációt, amely virtuális térkép mellett tíz állomáson keresztül mesél a Kis-Strázsa hegyről. Én a tanösvénynél egy picit hosszabb túrára indultam a Nagy-Strázsa hegy és Remete-völgy érintésével. Ha többet szeretnél látni a környékből, az alábbi gombra kattintva letöltheted gpx formátumban az általam bejárt útvonalat.
Strázsa-hegyi körtúra 7 km (gpx)Bármerre is indulsz el arra ügyelj, hogy az egész terület természetvédelmi oltalom alá tartozik. Ne térj le a kijelölt útról, nem tépj le virágot, és ne vigyél el követ sehonnan, a szemetelésről pedig már nem is beszélve.
A Strázsa-hegy múltja
A Strázsa-hegy és környezete több mint 100 éven keresztül katonai gyakorlótérként működött. Az elmúlt évtizedekben ugyan a Duna Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő terület katonai hasznosítás okozta kármentesítése részben megtörtént, ám a túra során több helyen fel lehet fedezni egykori bunkerek, géppuskafészkek nyomait. Annak köszönhetően azonban, hogy a területnek csak egy kis részét használták lőtérként és katonai hadműveletekre, így elkerülte a mezőgazdálkodás és az építkezés is, az élővilág meg tudta őrizni fajgazdagságát.
Természeti értékek a Strázsa-hegy körül
A Strázsa-hegy homoktalajai, sziklagyepei, és karsztbokrai sok különleges és ritka növénytársulás otthona. A dunai berkenye mellett a hegyoldal tavasz végétől olyan virágoktól pompázik, mint a leánykökörcsin, ágas homokliliom, árvalányhaj, vagy a tavaszi hérics. Azonban nemcsak növényeket, hanem állatokat is megfigyelhetünk a területen.
A mesterségesen kialakított Gyilkos-tó partján hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, a mocsári teknős él. A füves sztyeppéken zöld gyíkok és kardoslepkék kergetőznek, míg a Strázsa-hegy karsztos üregeiben időszakosan hollók költenek.
Kilátótorony
Kis-Strázsa hegy 233 méteres magaslatán álló, világítótoronynak tetsző épület a 2. világháborúban a harci repülők irányítóhelyeként funkcionált. 1990 óta látja el mai feladatát és működik kilátóként. Tetejére viszont csak szakvezetett túrák keretében lehet felmenni, ajtaja ugyanis zárva van. Ám ha valaki szép kilátásra vágyik, az élményt a Kis-Strázsa hegy tetejéről is megkapja.
Észak felé Esztergom látképe a Bazilikával és Mária Valéria-híddal uralja a teret, háttérben a Helembai-hegységgel. A hegy tetejére érve mágnesként vonzza tekintetünket a karcsú világítótoronyra hajazó kilátó. Nyugati irányban a Gerecse látható, míg keleten a Nagy-Strázsa hegy és Pilis vonulatai zárják a sort. Indulunk is el a következő állomásunk, a Nagy-Strázsa hegy felé.
Sátorkőpusztai-barlang
A Pilis legnyugatibb nyúlványát alkotó Strázsa hegy fő alkotóeleme az üledékes mészkő. A 200 millió évvel ezelőtt kialakult dachsteini mészkő jellemzője a karsztosodás, amelynek legszebb formációját a Sátorkőpusztai-barlang rejti. A látványos, föld alatti üregrendszert 1946-ban fedezték fel a Nagy Strázsa hegy DK-i oldalában kőfejtés során.
Hamar kiderült róla, hogy igazi kuriózum és hazánk egyik legszebb kristálybarlangját rejti. Bár a bejárat vasajtóval van lezárva, a 354 méter labirintusszerű járatok 1993 óta előre meghirdetett időpontokban a nagyközönség számára is megnyílnak. A BEBTE túravezetői évente közel 600 főt kalauzolnak el a gyönyörű kristályformációs barlangban, amelynek látogathatóságáról bővebb információ ITT érhető el.
Tündérkapu
A Nagy-Strázsa hegy még egy csodaszép helyet rejt a Sátorkőpusztai barlangon kívül, a különleges csengésű Tündérkaput. A hely legegyszerűbben a Kis-Strázsa hegyi tanösvény felől közelíthető meg, ahonnan jó 1,5 km-t kell sétálni a Remete-völgyön keresztül. Bár turistajelzések nincsenek, a Sátorkőpusztai-barlang jó orientációs pont lehet, ugyanis a Tündérkapu nagyjából 50 méterre mellette található.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A karsztos barlang tetején több mennyezeti “kijárat” is van, míg oldalában jól megfigyelhetőek a hévizek oldotta gömbfülkék. Mivel az egész terület védett és a barlangban hollók költenek, ezért tájékozódjunk mindig előzetesen a Duna Ipoly Nemzeti Park oldalán, hogy nincsenek-e látogatásra vonatkozó korlátozások.
7. számú katonai temető
Bár a Strázsa-hegy körül tett túra főként a természeti látnivalókról és gyönyörű panorámáról szól, nem mehetünk el szó nélkül a terület múltja mellett sem. 1914-18 között a Kis-Strázsa hegy mellett katonai gyakorlótér volt, és itt működött az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb fogolytábora is. A korabeli járványok és nehéz körülmények miatt számos áldozatot követeltek, akiket tizenegy temetőben helyeztek végső nyugalomra.
Közülük a 7. számú temető az egyik legnagyobb, amelyben 1548 olasz, román, orosz és szerb katona alussza örök álmát. A temetőt 2007-ben kegyeleti emlékhellyé nyilvánították. Három sírköves tiszti sír mellett gondozásba vették a sírhalmokat, és az elhunytakról is méltó módon megemlékeztek a bejáratot jelölő felirattábla részeként.
