Szomszédos országunk, Szlovénia különleges gyöngyszeme az európai utazási palettának. Festői szépségű hegyei, világörökségi barlangjai és szurdokai, valamint riviéra hangulatú tengerpartjai önmagukban, együttesen pedig pláne vonzóak ahhoz, hogy az ember felkerekedjen és megnézze őket magának. Ám nemcsak nyáron, hanem utószezonban is érdemes útnak indulni, amikor is Szlovénia zöld arca az ősz minden színét magára ölti. Ilyenkor ráadásul tömegmentesen adhatjuk át magunkat a felfedezés örömének, és kereshetjük fel Szlovénia legszebb helyeit.
Tavaly már volt szerencsém bejárni Szlovénia különleges helyeit, most ősszel viszont új helyszínek és látnivalók nyomába eredtem. Hogy merre jártam és miket láttam, arról következzen egy személyes beszámoló és ajánló.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Szlovénia legszebb helyei:
Tolmin-szurdok
Szlovéniába járva a legtöbben, ha vadregényes helyekre vágynak, általában a Vintgar-szurdok felé veszik az irányt. Pedig a Triglav Nemzeti Parkban található Tolmin-szurdok legalább olyan szép, mint a Bled melletti verzió, sőt. Külön érdekessége, hogy a Zadlascica és Tolminka folyók türkiz színű vizében lentről és fentről is gyönyörködhetünk.
A szurdokban 3 km hosszú út vezet végig szebbnél szebb helyeken és közben olyan érdekességekkel találkozhatunk, mint Dante barlangja, ahol állítólag maga Dante is megfordult, és innen kapta az ihletet az Isteni színjáték pokolban játszódó jeleneteinek megírásához, az Ördög-hídja, vagy pedig a Medve-fej sziklatömb. A szurdok gyerekekkel is bejárható, jól kiépített, azonban érdemes felkészíteni a combizmainkat a végén egy kiadós lépcsőzésre.
Skocjan-barlang
A Skocjan-barlang nemcsak a szlovén karsztvidék, hanem a világ egyik legfontosabb, föld alatti kincse. A ma már UNESCO világörökség részét képező természeti látványosságot az ókorban is említették az írások, régészeti leletek szerint pedig az őskorban is éltek benne emberek. A barlang létrejöttét a Reka pataknak köszönheti, ami 55 km felszíni jelenlét után a föld alatt folytatja sokszor vad, zúgó robogását és üregeket vájt ki a puha mészkőben.
Mellette a beszivárgó esővíz is tette a dolgát évezredeken keresztül, és csodás cseppkőképződményeket hozott létre a már kialakult termekben. A föld alatti kanyon látványvilága a sztalaktit és sztalagmit oszlopokkal együtt páratlan, s egyszersmind libabőrös élmény.
A Skocjan-barlang egy 2 órás vezetett túra keretében járható be (belépők és információk ITT), aminek során 3 km-t kell gyalogolni, és a végén 600 lépcsőt megmászni. Ám minden erőfeszítést megér a látogatás! A sziklafalba épített úton járva fantasztikus élmény, ahogy alattad a mélyben a Reka-folyó zúg, fölötted a 146 méter magas Martel-csarnok tátong, te pedig a függőhíd közepén állsz a nagy semmiben.
Az állandó, 12 fokos hőmérséklet miatt melegebb öltözet ajánlott, illetve zárt cipő. Fotózni sajnos nem lehet a barlangban, ám a Škocjan Caves Park néhány képet a rendelkezésemre bocsátott, hogy meg tudjam mutatni Nektek is a barlang szépségét.
Bohinj-tó és környéke
A Bohinj-tó Szlovénia legnagyobb természetes tava, amelyet gleccserek vájtak a Júlia-Alpok festői szépségű völgyébe. Létezik azonban ennél mesésebb magyarázat is a létrejöttére. A legenda szerint, amikor Isten megteremtette a világot és felosztotta a földet az emberek között, elfeledkezett egy kisebb csoportról.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ők azonban nem elégedetlenkedtek, hanem csöndben maradtak, reménykedve abban, hogy egyszer ők is sorra kerülnek. Az Úr pedig cserébe a türelmükért és a szerénységükért nekik adta a föld legszebb részét, amit magának tartogatott. Ez a terület volt Bohinj, amelynek neve szlovénül (Boh), Istent jelent.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Savica-vízesés
A Savica, vagy Száva vízesés Szlovénia egyik legismertebb természeti csodája, amely a Bohinji-tó partján található. A 60 méteres magasságból lezúduló vízfüggönyt az Okrepčevalnica Savica vendéglőből indulva érdemes megközelíti, ahol a parkolóban az autónkat hagyva rögtön az erdő felé vesszük az irányt.
A vízeséshez vezető út teljes hossza 1,7 km, és ugyan van benne kicsi emelkedő, meg lépcsőzés, de gyerekekkel is jól bejárható. Nyáron érdemes magunkkal vízhatlan kabátot, vagy sapkát vinni, ugyanis a magasabb páratartalom miatt percek alatt vizesek leszünk.
Most ősszel ezzel nem volt gond, és tömeg sem volt, ám főszezonban érdemes a kora délelőtti órákra időzíteni a látogatást. Már csak amiatt is, mert a szűk völgybe nagyjából 10 óráig besüt a nap, és ha szerencsénk van, a vízesés előtt szivárványt is láthatunk.
Soriška planina
Szlovénia népszerű síparadicsomát nemcsak télen érdemes felkeresni, hanem az év minden szakában. Az 1307 méteres magasságával, és változatos túraútvonalaival Soriška planina nagyszerű választás lehet családi kirándulások, hegyi kerékpározás, vagy túrázás céljára. Az Alpok vonulatai közé zárt kirándulóhely azonban többet nyújt egy szimpla természetjárásnál. Itt húzódott ugyanis egykor a Rapallo határ, amely Szlovénia múltjának egy szomorú epizódját jelenti.
Az első világháború béketárgyalásaira fittyet hányva az olasz katonák ugyanis megszállták Szlovénia nagy részét, és ellenőrzésük alá vonták többek közt ezt a területet is. Bár a határvitákat 1920-ban végül rendezték, az utolsó katonák csak 1943-ban vonultak ki innen, amelynek nyomait a sziklák ma is őrzik.
A túraút az egykori barakkok, katonai objektumok és megfigyelőállomások mentén halad, amelyekbe be is lehet menni, így minden egyes lépéssel 80-100 évet ugorhatunk vissza a történelemben. Mellette pedig gyönyörködtünk a Lajnar vagy Možic csúcsokról elénk táruló látványban, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Júlia Alpokra, a Bohinji-tóra, a Škofja Loka környékére.
Lipicai ménes
A különleges, hófehér lovak nem lennének ma köztünk, ha nincs II. Károly, osztrák főherceg, akinek szüksége volt egy kecsesen mozgó, gyorsan tanuló lóra. Egy olyan fajtára, amellyel a császári udvarban, és a bécsi Spanyol lovasiskolában méltó módon meg lehet jelenni és parádézni.
Az ő indíttatására tenyésztették ki a lipicai fajtát 1580-ban, amelynek névadó településén, a lipicai farmon jelenleg 400 példány él. A hófehér lovakat 2016-ban az UNESCO világörökségek közé választották.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az évszázados hagyományokat folytatva a lipicai lovak közül a legtehetségesebb példányok a mai napig iskolába járnak. Koreográfiákat, egyensúlyozást és kecses járást tanulnak, amelyeket egy lovas show keretében a látogatóknak is megmutatnak.
Akik pedig nem járnak iskolába, azok egész nap a hatalmas kiterjedésű mezőkön bóklásznak. Ide minden nap kiterelik őket, majd este egy karikás ostor csattogással jelzik nekik, hogy késő van, ideje hazatérni. Ez utóbbi momentum nagyon látványos, amikor akár 100 ló is vágtat hazafelé a karámba. Érdekességként a lipicai lovak a fehér színüket csak 5-6 éves korukra nyerik el, eredetileg szürkének születnek.
A lipicai majorság felkeresése egész napos programot nyújt az egész család számára. Bérelhetünk lovaskocsit, amellyel bejárhatjuk a majorságot. Vehetünk lovaglóleckéket, megnézhetjük hétvégente a lovas showt, vagy szimplán csak sétálhatunk egyet a lipicai mezőkön, miközben rácsodálkozunk a hófehér lovak eleganciájára.
Solcava panorámaút és mesés völgyek
Ha Szlovéniában az ember és a természet tökéletes összhangját szeretnénk látni, akkor keressük fel a Kamniki és Savinji-Alpok varázslatos völgyeit. A három, U alakú völgyet, úgy mint Matkov, Logarska és Robanov, az utolsó jégkorszak gleccserei csiszolták ki, amelyen az ország egyik legszebb túraútvonala halad végig.
A 20 km-es Solcava panorámautat gyalogosan, kerékpárral és autóval is bejárhatjuk, miközben utunkat vidéki tanyák és alpesi legelők látványa szegélyezi. Ez a régió azonban nemcsak képeslapszerű látképe miatt különleges Szlovéniában, hanem a hagyományok miatt is, amik 500 éven keresztül fennmaradtak.
A völgyeket övező hegykaréjok túrázásra és hegymászásra, míg a közeli Savinja folyó vize nyáron raftingolásra csábítanak. Ám aki csak lecsendesedére, pihenésre, finom ételekre vágyik, az is jó helyen jár a Logar-völgyben. Ha itt járunk, érdemes felkeresni a közeli Rinka-vízesést is.
Portoroz és környéke látnivalói
A tengerpart neve hallatán általában a szikrázó napsütés, sós vízben való hűsítő csobbanás és a meleg nyár jut a legtöbb ember eszébe. Ám érdemes utószezonban is Szlovénia 46 km hosszú partját felkeresni, itt ugyanis az ősz beköszöntével az élet nem áll meg, sőt. Hoztam is egy csokorra való élményprogramot és ötletet a felfedezőúthoz.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Hangulatos szlovén városok: Kranj, Ptuj, Ljubljana
A szlovén utazásom fókuszában ezúttal a természeti kincsek álltak, ám az országban járva néhány várost is útba ejtettem. Természetesen, ahogy tavaly, idén sem maradhatott ki a sorból Ljubljana, Szlovénia fővárosa, ám mellette két új hely, Ptuj és Kranj is terítékre került. A beszámolóm zárásaként következzenek a városi képeslapok leírásokkal és programajánlókkal együtt.
Köszönöm ezúton is a Szlovén Turisztikai Hivatalnak a Szlovéniába való meghívást.
