Budapest felé jövet-menet számtalanszor elhaladtam Martonvásár mellett az M7 autópályán, ám a hívogató tábla ellenére nem szenteltem különösebb figyelmet neki. Mígnem az egyik hétvégén itt kötöttem ki B tervként és esőnapként. Aztán nagyon gyorsan rájöttem, hogy Martonvásár nem B terv. Egy igazi kis csodaváros, ami méltán megérdemli a nagyobb figyelmet. Nem B, hanem „A” listás kirándulóhelyként, hiszen tele van szebbnél szebb látnivalókkal.
Martonvásár látnivalók:
A Brunszvik-kastély és története
Az 1770-es években az egykori kastély helyén még egy vízzel borított puszta állt. Az értéktelen telket Mária Terézia adományozta a Brunszvik családnak a grófi ranggal együtt és ezután kezdődött el a három generáción át tartó építkezés. Az első épület, ami helyet kapott a Brunszvik birtokon, az a kastély jobb szélén álló barokk katolikus templom volt, amelyhez a kastélyt fokozatosan hozzáépítették. A barokk épület templom felőli szárnya lett a „női rész”, a távolabbit pedig a férfiak lakták.
A Brunszvik család tulajdonából a martonvásári birtok 1893-ban József főherceg tulajdonába került. Ő 1896-ban felújíttatta, majd nem sokkal később a Dreher családnak adta. Az első világháború idején az épület hadikórházként működött és a 2. világháború során jelentős sérüléseket szenvedett. Szerencsére felújították, amelynek során az 1870-es neogótikus formáját nyerte vissza. Az eredmény egy páratlan szépségű, egyemeletes, hófehér neogótikus csoda lett, amely karcsú tornyaival, csúcsíves ablakaival a legangolabb és legromantikusabb kastély ma Magyarországon. A Brunszvik-kastély egy része belépőjegy nélkül is látogatható és megszemlélhető, remek fotókat lehet készíteni az elejéről. Én azonban javaslom, hogy menjünk tovább a park felé, ugyanis ott további hűha élmények várnak a látogatókra.
Angolpark és szabadtéri koncertek
Amennyire kietlen és lápos volt annak idején ez a vidék, Brunszvik Ferencnek köszönhetően ma Magyarország legbujább és egyik legnagyobb kastélyparkját csodálhatjuk itt meg. A közel 70 hektáros terület 1954 óta természetvédelmi területnek számít és közel 400 különböző fásszárú növénynek ad otthont. A páfrányfenyő, törpemandula, balkáni vadgesztenye mellett olyan különlegességek is megtalálhatóak az angolparkban, mint a 4 méter átmérőjű mocsári ciprus, amely nagy valószínűséggel még az 1800-as években került a tó partjára.
Apró légzőgyökereivel olyannak tűnik, mintha csak a gyerekei állnának egy óvónéni körül, nagyon megkapó látvány. A park területén a Szent László-patak felduzzasztásával egy apró tavat is létrehoztak, amelynek közepén egy pici sziget áll, ahova egy kis híd visz keresztül. A mezei juhar, mézgás éger és a magas kőrisek árnyékában a szigeten nyaranta 3 alkalommal felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző. Brunszvik Antal két lányát, Terézt és Jozefinát először Bécsben, majd Martonvásáron tanította zongorázni a neves művész, amely munkakapcsolatból életre szóló barátság lett.
Martonvásáron ezért kamerazenét és Beethovent hallgatni felér egy időutazással. A Brunszvik kastély parkjában nyáron szabadtéri koncerteket adnak, amely programokról bővebb információ ITT érhető el.
Beethoven-múzeum és a legendás szerelmek
A 250. évforduló tiszteletére idén megújult a Beethoven Emlékmúzeum is, amely a Brunszvik-kastély részeként egy különleges és interaktív kiállítással várja az érdeklődőket. A termekben láthatjuk többek közt a zeneszerző hajtincsét, szoborportréját, a Brunszvik család egykori, Streicher márkájú restaurált zongoráját. Sőt, még Beethoven melódiákat is hallgathatunk. Ám ami számomra a legérdekesebb volt itt, az a család és a zeneszerző viszonya.
Beethovent legendás jó kapcsolat fűzte a Brunszvik családhoz. Olyannyira, hogy barátsága jeléül több darabját – köztük az Appassionata-szonátát – is a család tagjainak ajánlotta. A család nőtagjaival való viszonya pedig leginkább egy modern szappanoperához hasonlítható. A két lányt, Terézt és Jozefinát Bécsben kezdte el zongorára oktatni, ezt követően pedig gyakran vendégeskedett családi barátként a martonvásári birtokon. Terézhez, az idősebbik Brunszvik lányhoz intellektuális kapcsolat fűzte és sokat levelezett vele.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Nagyra tartotta és tisztelte Teréz áldozatos munkájáért, akinek a nevéhez fűződik az első hazai óvoda, az Angyalkert megnyitása is 1828-ban. Húga, Jozefina iránt azonban többet érzett, mint puszta tisztelet. Hevesen rajongott érte és bár az eltérő társadalmi státusz miatt frigy nem lett belőle, a szerelem vélhetően kölcsönös volt. Felmerültek pletykák, hogy Jozefina 1813-ban világra hozott gyermekének, Minonának az apja Beethoven volt. Ám ezt a családi titkot mindkét lány mélyen megőrizte és a sírba vitte magával.
A Beethoven Emlékmúzeumban a Brunszvik lányokkal váltott szerelmes levelek és elsuttogott szavak külön teremben helyet kapnak. Sokáig fejtörést okozott, hogy Beethoven halála után a fiókjából előkerült három szenvedélyes levélben szereplő halhatatlan kedves vajon ki lehet. Sokáig azt gondolták, hogy Teréz, de a legújabb kutatások szerint egyértelműen Jozefina a soha el nem múló szerelem címzettje. Beethoven írásait a világ legszebb szerelemes levelei között tartják számon, amelyből az alábbi sorok sokak számára ismerősen csenghetnek: örökké a Tied, örökké az enyém, örökké a miénk. Ezek ugyanins a híres amerikai sorozat, a Szex és New York ikonikus jelenetében is elhangzanak. Igaz, ott nem tüntetik fel Beethoven nevét forrásként, de ez már más tészta.
Óvodamúzeum
Ha Martonvásár és Brunszvik család, akkor nem maradhat ki a látnivalók közül hazánk egyetlen óvodamúzeuma sem. Brunszvik Teréz a svájci pedagógus, Pestolazzi hatására kezdett el foglalkozni a hazai nevelési rendszerrel és szervezte meg 1928-ban az első kisdedóvót édesanyja budapesti otthonában. Ez tekinthető az intézményesített óvodarendszer kezdeti lépcsőjének, amelyet további 80 óvodai hely követett 1861-ben bekövetkezett haláláig.
A Brunszvik Teréz Óvodamúzeumban bepillantást nyerhetünk a kisdedóvás történetébe és Teréz tárgyain, játékain keresztül látogatóként mi is a múlt részesévé válthatunk. Ma a Brunszvik Teréz-díj a legmagasabb kitüntetés, amit ma Magyarországon egy óvodapedagógus kaphat és Teréz elévülhetetlen munkássága a díj formájában tovább él az emlékezetekben.
