A Bükk sok szempontból közel áll a szívemhez. Egyrészt a Miskolc környéki hegyek ölelésében nőttem fel, így ha hétvégi kirándulásról volt szó, általában a hegyek vagy Lillafüred felé vettük az irányt. Emlékszem, már kiskoromban is mennyire lenyűgöztek a dombtetőkről nyíló kilátások és mennyire tudtam lelkesedni madártávlatból a végtelennek tűnő lankák és erdők látványáért.
Felnőttként tériszonyom lett – micsoda pech -, ám ennek ellenére nem hagytam fel a magaslati természetjárással, sőt. Idén nagy országjárásba és kéktúrázásba kezdtem, aminek az észak-magyarországi állomásához érkezve alig vártam, hogy felkeressek rég nem látott és bakancslistás helyeket a kedvenc hegységemben. Bár a Bükkön keresztülvezető 1000 km turistaút teljes egészét nem jártam végig, de ahol megfordultam, onnan elhoztam nektek a legszebb kilátóhelyeket, amelyeket jó szívvel ajánlok túrázás, családi kirándulás és kikapcsolódás gyanánt is. Mielőtt azonban a kövekre hágnánk, felhívnám a figyelmet az etikus természetjárás fontosságára, amiről az Instagram oldalamon részletesen ebben a posztban írtam.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Tar-kő
Egy hosszabb erdei túrával érhetjük el a Bükk legmagasabb, természetes kilátópontját, a 949 méter magas Tar-követ. Bár a bükki hegyek rangsorában ez a magasság csak a nyolcadik helyre elegendő, a triász korabeli mészkőszirt mégis legendásnak számít a kövek vonulatában. A Bükk-fennsík szélén álló, meredek sziklaszirtről elképesztő kilátás nyílik a környező hegyekre és völgyekre – hacsak a köd nem állja útját a panorámának.
A magas szikla tetején, a köveken ücsörögve és az otthonról hozott elemózsiát majszolva az ember itt tényleg úgy érezheti, hogy mindenek felett áll. Ha csak fél, egy óra erejéig is, itt elfelejtheti a világ minden gondját és bánatát. A Tar-kő a kilátáson kívül sziklagyepével és cserjéseivel különleges élőhelynek számít a Bükkben. A 20. század első felében azonosítottak be olyan, itt élő fajokat, mint a pongyola harang, Jávorka-pikkelypáfrány vagy a háromszínű árvácska. Úgyhogy, ha itt járunk, érdemes szétnézni, hátha épp a lábunk előtt lapul egy növényritkaság.
Megközelítés: a Miskolcot és Egert összekötő 2505-ös számú úton haladva parkoljunk le a Bánya-hegyi elágazásnál (Répáshuta után). Onnan kövessük egy darabig a felfelé vezető aszfaltos utat. A zöld háromszög jelzésen először el a Három-követ érjük el, majd onnan az országos kéken juthatunk el a Tar-kőhöz. Teljes táv: 10 km, közepesen nehéz terep az emelkedők miatt.
Dédesi vár
A Bükk fellegváraként is emlegetett Dédesvár valójában két középkori erődítményt takar. A kisebbik rom, a Dédesi Kisvár hazánk egyik legmagasabb függőleges sziklafalán tornyosodik. Mivel a kisvár fokozott természetvédelmi területnek számít, csak és kizárólag a Bükki Nemzeti Park engedélyével látogatható.
Nagytestvére, a Dédesi Vár azonban szabadon látogatható és különleges fekvése miatt is érdemes felvenni a hazai kirándulólistánkra. A nagy várra a Verebec tetőről nyílik elképesztő kilátás, míg magából a várból a szemközti kisvárat vehetjük szemügyre az Észak-Bükk hegyvonulatainak ölelésében.
Megközelítés: Mályinka felől az országos kéktúra vonalát kövessük, majd térjünk le a vízszintes sárga vonalra a Dédesi Vár felé, amelyet külön tábla is jelez. Teljes táv: 6 km, könnyű terep, ám a várhoz vezető út emelkedik.
Bél-kő
A Bükk egyik legkülönlegesebb hegyi látványossága a Bél-kő, amely furcsa kinézetét az itt folyt mészkőbányászatnak köszönheti. A 815 méter magasan álló, félbevágott és csipkés csúcshoz végig aszfaltos út vezet, ami egy tanösvény is egyben. Az utat 7 ismertetőtábla és állomás is szegélyezi, amelyek segítségével betekintést nyerhetünk az itt folyt bányászati tevékenységbe és a sziklabércek különleges élővilágába. Útközben több helyen padok vannak, ahol meg megpihenhetünk, ami jól is esik az elnyújtott, ámde folyamatosan emelkedő úton.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A Bél-kő teljes szépsége egy kilátóból tárul elénk, ahonnan jól látszik, hogy közel 100 m kőréteg hiányzik a hegyből. A panorámát a széles platóról is érdemes megcsodálni, ahol egyik irányban a Mátra keleti bércei, míg másik oldalról a Bükk köves vonulatai uralják a látómezőt.
Megközelítés: Bélapátfalván parkoljunk le a ciszterci apátság mellet, amelyet ha már ott vagyunk, érdemes felkeresni. A Bél-kő tanösvényt táblák jelzik a helyszínen, nem lehet szem elől téveszteni. Teljes táv: 13 km, közepes nehézségű.
Magos-kő
635 m magasan emelkedik a Bükk északi sziklabérceinek egyik leglátványosabb bérce, a Magos-kő. A fotósok által is kedvelt kiszögellésről Miskolc panelrengetegétől kezdve egészen Bánkútig ráláthatunk, ráadásul tavasszal a Molnár-sziklához hasonlóan a Magos-kő is a lila leánykökörcsinek és sárga pimpók otthona. Ha folytatjuk utunkat tovább a hegy belseje felé, rövid sétával a Három-kúti barlanglakáshoz érkezünk, ahol nomád körülmények között, de természetjáróként pár éjszakára megszállhatunk.
Megközelítés: a Bánkút felé vezető 2513-as út mentén a Három-kúti iránytáblánál hagyva az autót egy rövid sétával (500 m) érjük el a Magos-követ, amelyet az erdő felé egy tábla is jelez. Teljes táv: 1 km, könnyű terep.
Látó-kövek
A térképen Bükkszentlélek, vagy Szentlélek néven találjuk a mára már teljesen elnéptelenedett települést, ahonnan a Bükk-fennsík peremén lévő Látó-köveket elérjük. A kövekhez vezető 10 perces séta már önmagában is szemet gyönyörködtető látványt nyújt, különösen a törzsükkel egymásba fonódó szerelmesek fája. Ám az i-re a pontot a meredek sziklaszirt teszi fel, amelynek tetejére egy természetes kőlépcső vezet.
A felfelé való mászás ugyan némi óvatosságot és odafigyelést igényel, de ha már ott vagyunk, menjünk fel a bérc tetejére. A 735 méter magas kövekről Észak-Magyarország és a Felvidék hullámvidéke tárul fel a vállalkozó szellemű sziklamászók előtt, míg tiszta időben a Tátra vonulatai tűnnek fel a horizonton.
Megközelítés: a 2513-as számú út visz Szentlélekre, ahol az út vagy a pálos kolostor melletti parkolóban hagyhatjuk az autónkat. Onnan kövessük a kék vízszintes vonal vagy kék kereszt jelzést, amely az aszfaltos utat keresztezve az erdőbe vezet a Látó-kövekhez. Teljes táv: 2 km, könnyű terep.
Molnár-szikla
A Lillafüredet és Miskolcot összekötő út számos különleges látnivalót rejt, köztük a gyerekekkel is könnyen megközelíthető Szeleta-barlangot, valamint a Molnár sziklát. Ez utóbbihoz több legenda is fűződik, amelynek emlékét a meredek sziklabércen álló kereszt is őrzi. Állítólag innen vetette a mélybe magát a gazdag molnár leánya és egy szegény legény, akiknek szerelmére az eltérő társadalmi helyzet miatt nem adta áldását a család. A tragikus múltú sziklabércről a kilátás lélegzetelállító, érdemes útba ejteni a Miskolc környéki kirándulásaink során.
Megközelítés: az autót a Csanyik-völgyben leparkolva kövessük a piros vonal turistajelzést a szikla tetejére. Teljes táv: a Molnár-szikláig 2 km, a Szelete-barlangig pedig 4 km. Nehézség: a kezdeti emelkedőt leszámítva könnyű terep.
Három-kő
Az egyik leghíresebb bükki kilátópont a kövek vonulatának (Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő, Bél-kő) szereplői közül a 904 méter magas Három-kő. A Bükk-fennsík határköveire jellemző módon a Három-kő külső lejtője is eléri a 4-600 métert, meredeksége pedig meghaladja a 30°-ot, sőt néhol függőleges a letörés.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Tiszta időben innen nyílik a legteljesebb kilátás a Bükk déli részeire, de a távolban a Kékes csúcsait is láthatjuk. A Három-kőtől amennyiben erőnk és időnk is engedi, érdemes elsétálni a Tar-kőig, amelynek karsztos sziklahomloka csábítóan hívogat minket már erről a kilátópontról is.
Megközelítés: a Miskolcot és Egert összekötő 2505-ös számú úton haladva parkoljunk le a Bánya-hegyi elágazásnál (Répáshuta után). Onnan kövessük egy darabig a felfelé vezető aszfaltos utat, majd a zöld háromszög jelzésen érjük el a Három-kő bércet. Teljes táv: 8 km, közepes nehéz terep az emelkedők miatt.
Szarvaskő
A Bükk hegyei közé ékelt apró település, Szarvaskő népszerű kirándulóhelynek számít, nem véletlenül. Igazi szépsége akkor tárul fel, ha felkapaszkodunk a Major-tetőn álló Vodafone-kilátóba, vagy pedig a szemközti Vár-és Akasztó-hegyre. Az 1295-ben épített vár széléről, csakúgy, mint a semmiben tornyosuló sziklabérc tetejéről elképesztő kilátás nyílik madártávlatból a térképasztal szerű tájra.
Ha kedvünk tartja, az országos kéktúra vonalán folytathatjuk felfedezőutunkat a Bükk erdeiben a Gilitka (Szent-Anna) kápolna felé, de a sziklabércen való ücsörgés és napfürdőzés is páratlan élményeket garantál az egész család számára.
Megközelítés: Szarvaskő települése felől kövessük az országos kék jelzést. Teljes táv: 2 km, közepes nehézségű a kezdeti kaptatós rész miatt.
Őr-kő
A 880 méteres sziklatető a Bükk nyugati végének egyik különleges kilátóköve. A Tar-kő és Három-kőtől eltérően itt nem egy széles sziklaplatót találunk, hanem egy alig pár 10 méteres sziklafalat, ami tele van égbe meredező tüskékkel. A karsztosodás eme jelenségét ördögszántásnak (karr) hívják, amely a lejtőn lefelé folyó esővíz vájta barázdákat jelöli. Az Őr-kő tetejéről varázslatos panoráma nyílik a kirándulók számára, ahonnan a szomszédos Bél-kő és Pes-kő mellett Eger és Felsőtárkány látképe is feltűnik.
Megközelítés: Bélapátfalva felől, a Gyári tónál hagyva az autónkat kövessük a piros vízszintes jelzést az Őr-kő-rétig. Onnan a kék háromszög jelzésen indulva érjük el az Őr-kő sziklabércet. Az ösvény felfelé elég meredek és több helyen is sziklák állnak ki belőle, így megfelelő bakanccsal vágjunk csak neki a csúcstámadásnak. Teljes táv: 10 km, nehéz terep a sziklák és kaptató miatt a végén.
Cserepes-kő
A Cserepes-kői barlanghoz vezető út egészen varázslatos. A hegy oldalában végigfutó sziklagyep az országos kéktúra vonalán fekszik Bánkút és Bélapátfalva között, így felkeresését inkább egy hosszabb gyalogtúra (+15 km) keretében ajánlom, mintsem önálló úticélként. A látvány miatt azonban a helynek mindenképp itt a helye a panoráma összeállításban, képeken mutatom is, hogy miért:
