Belföld

A magyar Stonehenge: bemutatkoznak a pákozdi ingókövek

2020. szeptember 09.

A Velencei-hegység számos különleges látnivalót rejt, többek közt az európai szinten is ritkaságnak számító ingóköveket. A furcsa alakzatokba rendeződött kövek olybá tűnnek, mintha csak egy óriás dobálta volna őket szerteszét, majd megunva a játékot odébbállt. Bár legendának jól hangzik, de ezek a ritka képződmények valójában a természet keze munkáját dicsérik. A pákozdi ingókövek könnyű sétával elérhetőek a Velencei-tó partján, és ideális hétvégi program lehet családosok számára is.

Az ingókövekről

Kezdjük a túrát egy kis kitérővel, hogy mik is tulajdonképpen az ingókövek és hogyan keletkeztek. A Velencei-hegység hazánk egyetlen gránit alappal rendelkező hegysége, és 300 millió éves korával a legöregebb tájegységnek számít Magyarországon. A lemez-és vulkanikus mozgásoknak köszönhetően a hegységre az idők folyamán agyagpala, mészkő rakódott rá, amelyet a szél, víz és fagy folyamatosan erodált. Míg a puhább kőzetek elmállottak, és röghegységgé formálták az egykori hegyóriást, addig a kemény gránit ellenállt a természet viharainak. A sziklák a bennük lévő repedések mentén egymástól elváltak és csak annyira koptak meg, hogy szélük gömbölyded formát vett fel.

A népies nyelven csak gyapjúzsákoknak hívott kövek alakja más és más. A legtöbb szikla csoportos formációkba tömörült és külön névvel illetik őket. A legkülönlegesebb kövek csak egy-egy ponton támaszkodnak az alattuk lévőre és úgy tűnhet, mintha épp eldőlni készülnének. Bár eldőlni nem fognak, de egy-egy centit képesek ezek a kövek álló helyzetben mozogni, innen ered az ingőkő kifejezés. A legtöbb ingókövet egy helyütt Pákozdon láthatjuk, de találkozhatunk Szentbékkállán is kőtengerrel, amelynek a legmagasabb pontjára fel is kapaszkodtam.

View this post on Instagram

A Káli-medence egyik legnépszerűbb természeti képződménye a kőtenger Szentbékkálla közelében, ami tényleg egy must-see hely.💯 A minimális sétával is könnyen megközelíthető helyszín fő attrakciói a ház nagyságú ingókövek, amelyeknek a tetején egy 10 tonnás kőlap, az ún. Kelemen-kő pihen 🗿⁣ ⁣ Fel lehet rá mászni és külön érdekessége, hogy mivel csak három ponton támaszkodik az alatta lévő sziklára, ki tud billenni az egyensúlyából. Innen ered az ingókő elnevezése is. Én a tériszonyom miatt örültem, hogy egyáltalán ki tudtam menni a széléig, nemhogy még hintázzak is rajta 🤭.⁣ ⁣ Te jártál már itt? Melyik típusba tartozol? 1-es, vagy 2-es kép?🧗‍♀️⁣ Köszönöm a fotókat @maximumtravellers 😘

A post shared by Szombati Orsi ✧traveladdict.hu (@traveladdict.hu) on

Túraútvonal

A Velencei-hegység ingókövekkel megtűzdelt területe 1951 óta természetvédelmi oltalom alá tartozik és Pákozd-Sukoró települések vonzáskörzetét foglalja magában. Ha csak a köveket szeretnénk látni, akkor érdemes Pákozdról elindulni a Gránit tanösvényen, ami egy 7 km-es körtúrát jelent és az összes képződményt érinti. Ám ha kíváncsiak vagyunk a természeti világra és egyéb Velencei-hegységbeli látnivalókra is, induljunk egy nagyobb körre. Én a 22 km-es körtúrát Nadapról kezdtem és ott is fejeztem be. Vízvételi lehetőség nincs menetközben, erre érdemes előre készülni, de apró falatokkal, mint szeder, csipkebogyó az erdő szolgál így ősszel.

Látnivalók

Szintezési ősjegy

Nadapon, rögtön a parkoló után találjuk a térképészet és az építészet egyik legfontosabb pontját, a szintezési ősjegyet. A magasság mérésére 1875-ben ezt a helyet határozták meg viszonyítási pontként és számították ki 7 másik referencia ponttal Európában a tengerszint feletti magasságot. Magyarországnak azért ez a pontja került kijelölésre, mert a Velencei-hegység a Kárpát-medence legstabilabb képződménye, a már korábban említett gránitalapnak köszönhetően. Kettő ősjegyet is találhatunk Nadapon: az első az Adriai-tengerhez viszonyított tengerszint feletti magasságok meghatározására szolgált 1960-ig, míg amásodik a Balti-tenger szintjét vette alapul.

Likas-kő

A túra legmagasabb pontja a 352 méteres Meleg-hegy, aminek a tetején két torony áll. Ha már ott voltam, felmentem szétnézni, de nem érdemes kitérőt tenni miattuk. Semmivel nem lehet többet látni fentről, mint a túra más pontjáról, ráadásul a tornyok le vannak zárva a látogatók elől. Magaslatok helyett inkább folytassuk utunkat a Likas-kő felé, ami magányos ingókőként Sukoróhoz tartozik és kevésbé ismert, mint a pákozdi társai. Látványra nagyon impozáns és beülve a közepébe jó fotókat lehet készíteni, úgyhogy el is időztem itt jó 10 percet a kő közelében.

Bodza-völgy

A Nagy-legelőt elhagyva az út az erdőben folytatódik tovább, amely egy különös szépségű völgyet rejt. Az út egyik oldala a Bodza, míg a másik a Hurka nevet viseli, közös nevezőjük a hatalmas sziklatömbök, amelyet egy kiszáradt patakmedret fognak közre. A víz az Angelika forrásból ered, ami ottjártamkor szinte teljesen el volt apadva. A helyiek szerint tavasszal az egész völgyet vízfolyások keresztezték és csodaszép látvány volt. Nekem így ősz elején is nagyon hangulatosnak tűnt és még egy kis löszbarlangot is találtunk a völgyben. Sajnos gyurgyalag már nem járt hozzá, pedig ez a színes madárka a löszbe szereti a fészkét rakni. A völgy egy régi földvárat is rejt, ami a Pákozdvár névre hallgat és az egyik sáncon egy barlang is van benne. Én oda már nem kapaszkodtam fel, de ha valaki kíváncsi rá, keresse fel.

Pákozdi ingókövek

Az első kő, amivel utunk során találkoztunk, a Gomba-kő. A sziklaegyüttes a fák ölelésében magasodik és elég nehéz róla jó fotót készíteni. Alakját tekintve egy bizonyos szögből valóban kalapos gombának tűnik, de nem ez a leglátványosabb kőformáció.

Ugyanígy a Kis-Cipó fantázianevű szikla sem dobogtatta meg különösebben a szívemet és már-már kezdtem csalódott lenni, hogy ezért ugyan kár volt 10 km-t gyalogolni. Aztán elérkeztünk a Pogány-kövekhez, ami nemcsak, hogy sokkal nagyobb az előzőekben felsoroltaknál, hanem még panorámás kilátás is nyílik a tetejéről a Velencei-tóra.

A Pogány-kövek sziklaóriása onnan különböztethető meg a többi ingókőtől, hogy színes graffitik és cirill betűs feliratok tarkítják. Nagy részük még 1991 előtt keletkezett, amikor szovjet katonák gyakorlatoztak a terepen és hagyták maguk után ezt az „örökséget”. Bízom benne, hogy idővel lekopnak, és többé nem lesznek pogányak, mert szó, ami szó, elég csúnyán néznek ki a köveken.

Pár perces sétával máris a Kocka formációnál találjuk magunkat, ami szemmel láthatólag is teljesen egyértelmű, honnan kapta a nevét. A mértani pontosságú kocka gránittömb szinte lebeg a levegőben és elsőre teljesen hihetetlennek tűnik, hogy nem dől el. Próbáltam kimozgatni persze a helyéről, ahogy gondolom előttem már minden erre járó megpróbálta, de egy tapodtat sem mozdult.

Az Oroszlán-sziklát elhagyva, amit teljesen benőtt már a természet, az erdő felé kanyarodik az út. Bár tudtam, hogy még egy ingókő hátra van, nem számítottam extra dologra. Hát, elég nagyot koppant az állam, amikor megláttam a Pandúr-köveket. A gömbölyded, egymásra hányt sziklák lenyűgöző látványt nyújtanak és akkorák, mint egy többemeletes ház. Állítólag fel lehet rájuk mászni, de én óva intenék mindenkit ettől. Egyrészt nincs kapaszkodó a kőóriások meghódításához, másrészt épp elég izgalom lejönni a rendkívül meredek és morzsalékos lejtőn, amit nem is úsztam meg horzsolás nélkül. Kellő körültekintéssel tegyük meg az ereszkedést, főleg esőzések után, ugyanis a sziklákra hordott kőtörmelék rendkívül csúszós.

Velencei kilátások

Visszatérve a Hurka-völgyön át a nadapi parkolóhoz, 20 km séta után a túrát már autóval folytattuk. A napot a Velencei-tó hófehér virágánál, a Bence-hegyi kilátónál fejeztük be. A 2018-ban átadott torony a festői szépségű Bence-hegyen áll és kilátóteraszára 118 lépcsőfok vezet fel. Tiszta időben nemcsak a Velencei-tavat, hanem távolabb lévő Budai-hegységet, a Vértest, sőt még a Bakony egy csücskét is megcsodálhatjuk. Alakjáról megoszlanak a vélemények: egyesek virágnak látják, mások egy szélfútta fát látnak benne, de a kígyófej és virágszirom sem áll messze az igazságtól. Én naplemente előtt egy órával kerestem fel a tornyot, és hát a panoráma fentről tényleg valami mesés. Akár az ingőkövekkel kombinálva, vagy önállóan, ezt a helyet mindenképp javaslom felkeresni.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!

Ezek is érdekelhetik