Tatát sokféleképpen szokás emlegetni. Egyik legismertebb jelzője talán a vizek városa. De az Öreg-tó körül állomásozó madarak miatt a vadludak városa, és a Gerecse kapuja is abszolút találó elnevezés. Egy biztos: Tata turisztikai vonzereje vitathatatlan, és különleges látnivalói okán érdemes felvenni a várost a hazai kirándulólistánkra.
Megéri céltalanul is bolyongani és egy nagy sétát tenni a városban, mert úgy is úgy is szép élményekben lesz részünk. Ám ha célirányosan indulnánk neki Tata bejárásának, úgy arra az esetre mutatom a kedvenc helyeimet és Tata legszebb látnivalóit.
Tata legszebb látnivalói
Fényes Tanösvény
A Fényes Tanösvény felkeresése már régóta a hazai bakancslistám előkelő helyén szerepelt. Nemcsak azért, mert köztudottan természetimádó vagyok, hanem azért is, mert ez a hely tényleg maga a csoda. A Fényes-forrás Magyarország egyik legkülönlegesebb tanösvénye, ahol a mélyből előtörő karsztforrások egy varázslatos láperdőben bukkannak a felszínre.
A sétány hossza 1350 méter, ami teljesen akadálymentes, így akár babakocsival vagy kerekesszékkel is, pár óra alatt bejárható. A hely felkeresése minden évszakban javasolt, a karsztforrások hőmérséklete ugyanis 20-22 fok és a vízfelület télen sem fagy be.
A természetvédelmi területen a haladási irányt és a tájékozódást táblák segítik, amelyek sok hasznos információ mellett a láp és zsombékokkal tarkított erdő élővilágába kalauzolják el a látogatókat. A Fényes tanösvényen járva ne hagyjuk ki a kilátótorony és a függőhíd felkeresését sem. Bár utóbbin nekem nem sikerült a száraz lábbal való átkelés, de a mélyből feltörő források bugyborékolása és maga a látvány már önmagában megérte a Tatára való kirándulást.
Vízimalmok
A Tatát behálózó karsztforrások évezredek óta ismertek. Egy 100 évvel ezelőtt felmérés szerint naponta 235.000 m3 kristályvíz tört felszínre, amely alapvetően meghatározta a város fejlődését. A víz erejét kihasználva a molnármesterség (liszt őrlése) mellett a csapómesterek is használták a vizet a megszőtt gyapjú sulykolására.
- A mesterségek gazdasági erejét jelzi, hogy a 19. században Tatáról került ki a teljes Dunántúl posztó állománya. Ma a várost átszelő patak mentén található malmok (pl.: Cseke-kalló, Jenő-malom, János-malom, Czégényi-malom) mindegyike műemlékvédelmi oltalmat élvez.
Öreg-tó
A tatai Öreg-tó hazánk legrégebbi, mesterséges halastava, amelynek megtervezése Mikoviny Sámuel nevéhez fűződik. A mérnök 1740-ben, a várost irányító Esterházy-család kérésére a környékbeli lápokat lecsapolta, amelynek eredményeként ez a hatalmas vízfelület keletkezett.
A 269 hektárnyi terület ma a vadludak kedvelt gyülekezőhelye, akik a tavon pihennek meg, mielőtt továbbvonulnának a messzi észak felé. A Tatai Vadlúd sokadalom az Öreg-tó egyik legnépszerűbb őszi eseménye, de december-januári reggeleken is találkozhatunk velük. Az élővilág védelme érdekében Tata volt az első város Magyarországon, ahol a szilveszteri tüzijátékot is betiltották.
A 7 kilométeres tóparti sétányt hangulatos műemlékek, madár megfigyelő tornyok mellett gyönyörű nádasok és fűzfák szegélyezik. Séta közben érdemes megkeresni a parton Keresztelő Szent János szobrát is, aki felemelt kézzel fogadja az idelátogatókat.
Esterházy-kastély
Tata felvirágoztatása szervesen hozzákapcsolódik az Esterházy család ittlétéhez. Gróf Esterházy József országbíró 1927-ben vásárolt itt egy birtokot, amelyre ugyan már nem az ő életében, de egy csodaszép kastély épült. A Fellner Jakab tervei alapján készült, Öreg-tó partján álló rokokó rezidenciót az Esterházy-család évszázadokon át lakta.
Utolsó gazdája a második világháború után elhagyta a kastélyt, amit távozása után teljesen kiraboltak. A kastély ezt követően egészen 1996-ig kórházként és idegszanatóriumként funkcionált. A romos épület úgy tűnt sokáig, hogy az enyészeté lesz. Azonban 2021-ben sok éves helyreállítást követően ismét visszanyerte régi pompáját és látogatható.
Gyönyörű a kiállítás és a berendezett termek hűen mesélnek az egykor itt élt főúri család, az Esterházyak mindennapjairól. A nyitvatartásról és belépőjegyekről bővebb információ ITT található.
Angol kert
A tatai angolpark a romantikus tájépítészet egyik szép példája, amely már építésekor, a 18. század végén is jelentős hírnévre tett szert. A kertben a hangulatos sétányokon kívül ugyanis egy sor különlegesség látható, nevezetesen a műromok, amelyek 1785-89 között épültek. A grotto (barlang) mellett érdemes külön figyelmet szánni a római fürdőnek, amely már Mátyás korában is fürdő volt, de Esterházy Ferenc javaslatára rommá alakították át.
Az angol kertben járva az ember tényleg úgy érzi magát, mintha tényleg egy időutazás részese lenne, amely sétát a szomorú füzek látványa csak még romantikusabbá tesz. Érdekességként Magyarországon Tatán ültettek először ilyen típusú fákat. A műromok mellett ne hagyjuk ki a török mecsetet, pálmaházat, nyári lakot és a Cseke-tavat sem, amely az Öreg-tó után Tata második legnagyobb vizes felülete.
Tatai vár
Tata egyik jelképe az Öreg-tó partján álló, 14. századi vár. A várat eredetileg Luxemburgi Zsigmond király építette, hogy az várkastélyként protokoll célokat szolgáljon a más országokból ideérkező uralkodók számára.
De a király, jómaga is gyakran időzött a várban, ahogy később Mátyás király is előszeretettel tartózkodott itt. Naplemente idején különösen szép látványt nyújt a Tatai vár, a tóval együtt, amelynek partján érdemes felfedező sétákra indulnunk.
Fellner Jakab-kilátó
Tatán tett kirándulásunkra a Kálvária-domb teheti fel a koronát. A város legmagasabb pontján álló kápolna mellett a Jakab-kilátó is helyet kapott, amelynek tetejéről csodás panoráma nyílik a barokk városra, Tatabányára, és a Gerecse vonulataira.
