A látványos sziklaformációiról és különleges barlangjáról ismert hegy nem tartozik a legnépszerűbb Budapest közeli úticélok közé. Pedig a Kő-hegy méltán megérdemli a nagyobb figyelmet. Egyrészt számtalan látnivalót tartogat a kirándulóknak, nem csak egy hegy a sok közül. Pomáz tömegközlekedéssel is könnyen elérhető, így az autó hiánya sem szabhat gátat a szabadban való minőségi idő eltöltésének. Harmadrészt gyerekekkel is bátran fel lehet keresni a hegyet, ugyanis egy emelkedőt leszámítva nem nehéz a terep. Arról pedig már nem is beszélek, hogy a hegy tetején meleg ételt kaphatunk, a korlátozások idején is. Vagy akár az otthonról hozott ételt is elfogyaszthatjuk egy padon ülve, piknikezve egy rét közepén.
Az egyik hétvégén épp a térképet böngésztem, hogy hova menjek kirándulni. Olyan helyet kerestem, ami közel van a fővároshoz, pár óra alatt teljesíthető és a sétán kívül valami extra látványosságot is garantál. Ez a módszer egyébként nálam gyakran beválik, hogy felcsapom a Google térképet, és addig tekerek meg nagyítok rajta, amíg meg nem akad a szemem valami érdekességen. Így történt Pomáz és a Kő-hegy esetében is, ahol rácsodálkoztam, hogy jéé, itt is van egy Kő-hegy, nem csak Budaörsön. És milyen szerencse, hogy így történt, mert tényleg érdemes felvenni a helyet a hazai kirándulólistánkra. Ha pedig további Budapest közeli kirándulóhelyek is érdekelnek, olvasd el a korábbi írásomat ITT.
A túraútvonalról
A 366 m magas Kő-hegyet a zöld és sárga vízszintes turistajelzésű úton Pomáz és Szentendre felől egyaránt megközelíthetjük. Én előbbire szavaztam, Pomázra, ahova ha autóval érkezünk, a Vróci út végében meg tudunk állni. Vagy ha nem félünk a földúttól, egészen az erdei sorompóig is behajthatunk, ott is találunk autók számára kialakított parkolóhelyeket. A túra teljes hossza 8 km, és körtúraként ugyanarra a kiindulópontra érkezünk vissza, ahonnan elindultunk. A túratérkép gpx formátumban az alábbi gombról tölthető le:
Kő-hegy körtúra Pomáz 8 km (gpx)
A teljes szintemelkedés 200 m, ami egy rövid kaptatót leszámítva nem megterhelő. Vízvételi lehetőség a Csepeli-forrásnál van, de a Lajos-forrásból is folyik időszakosan víz. Téli, sáros időben mindenképp megfelelő cipőben vágjunk neki az útnak a csúszásveszély miatt, és egy túrabot is jó szolgálatot tehet az út során. Hogy hogyan érdemes nekivágni kezdőként a túrázásnak, mire érdemes figyelni és beruházni, arról ITT írtam részletesen.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Látványosságok az út során
Petőfi pihenő
A Kő-hegy a Visegrádi-hegység része, aminek csúcsa nincsen, ellenben egy lapos teteje igen. A 366 méteres hegy vulkanikus eredetét legjobban a Petőfi-kilátónál figyelhetjük meg, ahol alattunk 100 méteres leszakadás és mélység tátong. A függőleges falakon jól látszanak az egymásra rakódott vulkanikus lemezek, ám a kilátás a Budai-hegységre és Duna-síkságra is elképesztő innen. Látványra a hely nekem kicsit a Szent György-hegyi bazaltorgonákra hasonlít, amiket a Káli-medencében tett nyári barangolásom során kerestem fel.
A kilátóból tiszta időben a Budai-hegység sziluettje és a Duna is feltűnik a látómezőnkben Szentendre és Pomáz városképe mögött. Ha már a Petőfi-kilátóban vagyunk, ne tévesszük el szem elől Napóleon kalapját sem. A furcsa képződmény egy kőgombát takar, amely különböző keménységű, vulkanikus kőzetrétegek konglomerátuma, és ellenállva a viharoknak és szeleknek kalap formájúra kopott le.
Amit ma Petőfi-kilátóként ismerünk, az egy vaskorláttal körülvett természetes kilátópont a szikla szélén és 1958-ban emelték híres költőnk tiszteletére. Petőfi ugyanis barátaival közösen 1845. szeptember 23-án szintén itt járt a sziklákon és ez az élmény ihlette a „Visegrád táján” című versét is. Kevesen tudják, de ezekből a napokból származik Petőfi egyetlen ismert fotográfiája is, amit a menedékház verandáján megtalálunk.
Czibulka János turistaház
A menedékház 1933-ban épült a szentendrei turisták adakozásából és munkájából, akik gyakran a hátizsákjukban hozták fel az építőanyagot a hegytetőre. Az egykori városi politikus, Czibulka Jánosról elnevezett menedékház egyike az utolsó magyarországi hegyi menedékházaknak, ahol a természetjárókat szállással is várják. A menedékház hétvégente a korlátozások ideje alatt is nyitva tart és a meleg italok olyan finomságokkal várja a kirándulókat, mint gulyásleves, palacsinta vagy zsíros kenyér.
Piros pont, hogy a hulladékot fent szelektíven gyűjtik, illetve az is, hogy az előtte lévő nagy réten sok pad és ülőke található. Bár a helyszín az országos kéktúra útvonalán nincs rajta, mind a Petőfi-pihenőnél, mind pedig a menedékház előtt egy-egy pecsételődobozt találhatunk. A turistaház mögött egy időszakos tó is található, aminek meglétét a fűzfák mellett nádas is jelzi. Ne térjünk le a kijelölt ösvényről, mert könnyen előfordulhatnak lápos, vizenyős részek benne, amit a cipőnk bánhat.
Kő-hegyi tanösvény
Ha kedvünk tartja a turistaháztól elindulhatunk a Kő-hegyi tanösvényre is. A 4 km hosszú szakasz hat állomást foglal magába. Sok átfedés van a körtúra és a tanösvény között, ám ez utóbbi különlegessége, hogy miközben a természetet járjuk hat tábla segítségével a Duna-Ipoly Nemzeti Park védett területének élővilágába is betekintést nyerhetünk (pl.: 25 védett lepkefaj, szentendrei rózsa). Az útról ne térjünk le, ne szedjünk virágot, és az otthonról hozott élelmiszer csomagolását is vigyük haza. Ez nemcsak a tanösvényre és a körtúrára, hanem minden kirándulásra is érvényes.
Vasas-szakadék
A Visegrádi-hegységben 15 millió évvel ezelőtt lezajlott, nagy erejű vulkánkitörés nyomát láthatjuk a Cseresznye-hegy oldalában. A zöld vízszintes útról térjünk le a zöld/sárga barlang jelzésű útra, ahol kisvártatva a Vasas-szakadékhoz érkezünk. Az 50 méter hosszú és 20 méter mély hasadékba be lehet sétálni egy darabig, ám a szűk nyílásnál tovább ne menjünk már. A sziklafalra, noha csábító opció lehet, ne másszunk fel. Egyrészt a hely védett, másrészt pedig a kőtömbök a helyükről kimozdulhatnak.
Kő-hegyi vár
A sárga vízszintes úton utunk egy hajdani várat is keresztez, aminek igazából nyomát ma már nem látni. Ásatások bizonyítják, hogy egy bronzkori település állt a lapos tetejű hegy fennsíkján, aminek védősáncait mai napig fel lehet fedezni. Ebből sokan arra következtetnek, hogy egy vár is tartozott hozzá, ami minden bizonnyal az enyészeté lett. A hegyről egy széles, lefelé vezető úton juthatunk vissza a kiindulóállomásig. Mivel az út meglehetősen nyomvályús és sáros is, érdemes utunkat inkább a tetején futó keskeny ösvényen megtenni.
Extra látványosság
Érdemes Pomáz belterületén a temetőig elsétálni, ahonnan egyrészt jól megfigyelhetjük a Kő-hegyet, másrészt egy különleges formájú épülettel is találkozhatunk. A henger alakú tornyon lévő információ szerint itt állhatott egykor az első keresztény templom a Kárpát-medencében. Megdönthetetlen bizonyítékok ugyan nincsenek rá, ám Sashegyi Sándor kutatásai alapján Pomáz területén húzódott egykor az avar kori főváros, Attila városa, amit a 4-4500 avar kori sír is igazolni látszik.
Bonfini leírásából tudjuk, hogy a frank Kis Pippin hadjáratot indított az Avar Birodalom Dunáig tartó részének elfoglalására (750-es évek), leromboltatta az összes régi templomot bálványostól együtt és keresztény szokás szerint egy kápolnát emelt a város külső részén. Írások szerint itt, ezen a dombon állt Mária istenanya temploma, ahol ma a fehér torony. Így ha igazak a leírások, ez lehetett az első keresztény templom a Kárpát-medencében, megelőzve István királyt. Helyét ma egy 1996-ban felavatott épület jelzi, ami nem templom, amit sokan tévesen feltételeznek róla, hanem a honalapításnak és Árpád dunai átkelésének állított emlékmű.
