Debrecenbe kéne menni…Kezdődik a népszerű dalocska és a sorokat olvasva valószínűleg sokan dúdolják is a folytatást. De miért is érdemes Debrecenbe, Magyarország második legnépesebb településére menni? Elárulom, nem a pulykakakasért, bár az egykori cívisváros vására évszázadokon át a kereskedők legfontosabb találkozási helye volt. Debrecen, a „kálvinista Róma” azóta hatalmas változásokon ment keresztül, ma pedig látnivalók színes palettájával várja az idelátogatókat. Jó húsz év kihagyás után visszalátogattam Debrecenbe, és a kezdeti felocsúdást követően, hogy mikor lett ez a város ilyen jó, felfedezőútra indultam. Személyes kedvenceim, látnivalók és programok következnek Debrecenből.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Debrecen látnivalók
Debreceni Református Nagytemplom
A neoklasszicista stílusban épült épület az ország legnagyobb református temploma, és egyben nemzeti emlékhely is. Régészeti feltárások alapján a nagytemplom helyén már a 12-13. században is állt egy templom. Igaz, az katolikus volt és az András templom nevet viselte. A nagy tűzvészt követően azonban ez a templom elpusztult, és helyére Péchy Mihály építész tervei alapján 1819-ben emelték a ma is látható Debreceni Református Nagytemplomot.
A templom nemcsak gyülekezeti és vallási célokat szolgált, hanem sorsdöntő eseményeknek is otthont adott. Itt hirdették ki 1849. április 14-én a Függetlenségi nyilatkozatot és vele együtt a Habsburg ház trónfosztását, amelynek emlékét számos Kossuth relikvia őrzi. De itt mondta el híres beszédét II. János Pál pápa is 1991-ben, amikor a megbékélés gesztusaként bocsánatot kért a katolikus egyház nevében a reformátusok üldözéséért.
Nagyerdő
A Nagyerdő Debrecen kincse, és az Alföld egyik leghíresebb öregtölgyes erdője. Kezdetben földesúri birtok volt, és többek közt a Hunyadi családhoz is tartozott, park funkcióját a 18. század óta látja el. A ma már természetvédelmi oltalom alatt álló terület számos városi rendezvény (pl.: Debrecziner Gourmet Fesztivál, Bor-és Jazznapok) és szabadtéri koncert helyszínéül szolgál.
Emellett a fiatalok és családosok népszerű találkozó-és pihenőhelye is, ahol a Szabó Magda sétányon, a Békás-tó partján ülve, vagy a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében sétálva garantált a természetközeli élmény.
Debreceni Egyetem
Magyarország egyik legfontosabb kutatóegyeteme bármelyik kastéllyal bátran felvehetné a versenyt, már ami a kinézetét illeti. A 16. századi neobarokk főépület szépség az előtte lévő francia parkkal és szökőkúttal egy csoda. Bár amikor ide jöttem nyelvvizsgázni 15 évesen, akkor nem ez lebegett a szemem előtt, de a főépület díszudvara és árkádos folyosója is megér egy misét.
A Debreceni Egyetem falai között olyan híres emberek koptatták az iskolapadokat, mint Kölcsey Ferenc, Ady Endre, Móricz Zsigmond vagy Arany János. Ma pedig a világ több mint 100 országából jönnek ide tanulni hallgatók. Igazi pezsgő, multikulturális diákváros Debrecen, ezt saját szememmel is tapasztaltam.
Déri Múzeum
A város egyik kulturális ékköve a Déri Múzeum, amely egyedülálló egyiptomi gyűjteménye mellett Munkácsy-Mihály Krisztus-trilógiájának is otthont ad. Érdekességként, az 1930-ban megnyitott épület terme már kimondottan úgy készült, hogy alkalmas legyen a monumentális Ecco Homo festmény befogadására. A Krisztus Pilátus előtt és a Golgota csak később, 1975-ben került a Déri Múzeumba és szolgál azóta is kulturális zarándokhelyként a Debrecenbe látogatók számára.
Debreceni Református Kollégium
A Debreceni Református Kollégiumot, a magyar kultúra bölcsőjét 1538-ban alapították. Méltán nevezhető az ország iskolájának, hiszen falai között olyan híres személyek tanultak, mint Kazinczy Ferenc, Szabó Lőrinc, Ady Endre, Arany János, Móricz Zsigmond vagy Csokonai Vitéz Mihály. Utóbbinak egy emlékszobája is van, amelyben Csokonai a pipáján kívül a fuvolája is megtekinthető.
A Debreceni Református Kollégium a kiváló oktatás mellett kétszer is az ország második fővárosa volt. Az oratóriumában tartott országgyűlések alkalmával 1849-ben itt trónfosztották meg a Habsburgokat, majd üzentek hadat a 2.világháborúban a náci Németországnak.
Az iskolatörténeti kiállítás mellett sétáljunk fel a díszes freskókkal díszített emeletre is, ahol a kollégium nagykönyvtára található. Ahogy a Dublini Trinity College, úgy a debreceni könyvtárat sem véletlenül választották a világ legszebbjei közé.
Korzózás a Piac utca mentén
Debrecen tökéletes úti cél a városi andalgásra vágyók számára is. Sétáljunk végig a Piac utcán, ahol az 1600-as évektől kezdve híres debreceni vásárokat tartották. A vásárok emlékét az Aranybika szálló előtt lévő régészeti lelet, a Sár-híd ma is őrzi.
A Piac utca mai képét a 19-20. század fordulóján nyerte el, amikor is szebbnél szebb szecessziós és klasszicista stílusú kereskedőházak nőttek ki a földből. Emeljük tekintetünket tehát a magasba, és csodálkozzunk rá a Simonffy utca sarkán lévő rézsisakos ikerbérházra, a rózsaszín takarékpénztár épületére vagy pedig a régi Városházára.
Pásti utcai zsinagóga
A debreceni Magyarország legnagyobb vidéki zsidó hitközsége, a belvárosban két zsinagógát is találhatunk. A Kápolnás utcai közösségi célokat szolgál, míg a látogatók számára a Pásti utcai áll nyitva. Az ortodox zsinagóga emléktárgyai és kiállításai mellett a téli imaházban az egykori mikve maradványait is megcsodálhatjuk.
Kirándulás Debrecen közelében
Debrecenben található az ország legrégebb óta működő, keskeny nyomközű kisvasútja. Az idén 140 éves Zsuzsi vasút 16 km hosszan szeli át az Alföld egyik legszebbnek tartott erdejét, ahol erdőpuszták, fenyvesek, rétek és tölgyesek váltják egymást. A kisvonatnak több megállója is van, mint pl.: Csereerdő, Ördökárok vagy Hármashegyalja.
Én utóbbit kerestem fel, ahol a Természet Háza Látogatóközpont után a Hármashegyi kilátóhoz és tóhoz egy gyönyörű tanösvényen keresztül jutottam el. A Traveladdict Facebook oldalon részletesen is írtam erről az élménygazdag kirándulásról, így most ízelítőként és kedvcsinálóként csak néhány képet és leírást hoztam róla.
