A főcímben szereplő király jelző nem csupán egy jól hangzó szleng szófordulat, amelyet gyakorta használunk valami kimagaslóan jó dologra. Bár itt a kimagaslót akár szó szerint is lehetne érteni, de az igazsághoz közelebb áll, hogy mindkét túraútvonal kiinduló állomása Királyréten keresendő. A Börzsöny legmagasabb pontja, a Csóványos minden tekintetben a legszebb túrák közé sorolandó, ám megmászása némi felkészülést igényel. Míg a Várhegy egy minden korosztály számára elérhető, könnyű úticél, amely ráadásul idén nyáron debütált új kilátóként. Következzen a két “király” túraajánló, amelyből ki-ki érdeklődése és erőnléte alapján kedvére választhat. Ám bárhogy is dönt, egy biztos: kilátásra és élményre egyik helyen sem lehet panasz.
A Börzsönyről
Mielőtt hegyikecske módjára nekivágunk az útnak, előtte érdemes tisztázni, tulajdonképpen mit is akarunk megmászni. A Börzsöny ugyanis nem egy közönséges hegy Budapest közelében, a Dunakanyar innenső oldalán. Hanem egy vulkán, ami ráadásul a vízből fakadt, de a tűzből született. A Börzsöny területét egykor egy 150-200 méter mély tenger borította, amely földtörténeti léptékben hamar, alig pár százezer év alatt feltöltődött.
A kiszáradt, homokos-kavicsos üledéket egy 13-16,5 millió évvel előtt lezajlott heves vulkáni kirobbanás 1500 méteres magasságig feltolta. Ebből mára „csak” 938 méter maradt meg. Tehát amikor a Börzsöny gerincén járunk, ne felejtsük el, hogy tulajdonképpen egy vulkáni kaldera peremén vagyunk. A lélegzetelállító panoráma mellett ez a tudat egy kis pluszt is kölcsönözhet a kirándulásunknak. Tipp: ha valaki a vulkanizmus emlékére kíváncsi, látogasson el a Kámori-rókalyukhoz. Ezt a különleges helyet a túraútvonal ugyan nem érinti, de a 11,5 méter hosszú fatörzsbarlang jól szemlélteti a lávafolyam egykori útvonalát, és mesél a Börzsöny tíz millió évvel ezelőtti keletkezéséről.
Csóványos túra és útvonal
A túra Királyrét, Cseresznyefa parkolójából indul, ahol az autót letéve máris az erdő felé vesszük az irányt. A teljes hossza a körnek, amit bejártam 17,7 km és kisebb pihenőkkel együtt 6 óra alatt teljesíthető. A teljes szintemelkedés több mint 600 méter és három meredekebb kaptató is van benne. Kisebb gyerekekkel a túrát a Nagy-Hideg hegyig javaslom, vagy jó opció lehet a Várhegy-kilátó is, amelyről a későbbiekben lesz majd szó.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A királyréti Cseresznyefa parkolótól a Csóványosig tartó körtúra térképe gpx formában az alábbi gombról tölthető le:
Csóványos körtúra Királyrétről 17,5 km (gpx)Természetes vízvételi lehetőség (pl.: forrás) nincs menet közben, ellenben a 834 méter magasan fekvő turistaházban étkezni és inni tudunk. A Nagy-Hideg hegyen a turistaház szálláshelyként is üzemel, de mielőtt útnak indulunk, tájékozódjunk előre a nyitvatartásról és korlátozás miatti változásokról.
Nagy-Hideg hegy
A Cseresznyefa parkolóból a kék kereszt jelzésen át egy kényelmes turistaút vezet a Vasfazék-völgyön keresztül, ahol utunkat egy csendesen csordogáló patak is szegélyezi. Égig érő fák és sziklák mellett elhaladva a Nagy-Hideg hegyet a kék négyzet jelzésű úton érjük el. 864 méter magasságával ez a Börzsöny harmadik legmagasabb csúcsa, amelyet érezni is fog a lábunk, miközben a tárcsás sífelvonó mellett kaptatunk fel a hegyre.
Az izzasztó mászás után jól esik a pihenés a Nagy-Hideg hegy rusztikus-romantikus épületének a teraszán. Az 1930/40-es években épült turistaház és sípálya régóta kedvelt turisztikai célpontnak számít, míg a mellette elterülő füves rét jó időben piknikezésre csábítja a kirándulókat. A Nagy-Hideg hegy 864 méteres csúcsát egy Gyulai Pál emlékére épített betonoszlop is jelzi, ahonnan csodás kilátás nyílik a Pesti-síkságra, Központi Börzsönyre és a Dunakanyar egy szakaszára.
A Nagy-Hideg hegy amellett, hogy számos turistaút csomópontjaként szolgál egyedülállóan értékes élőhelynek is számít. A déli oldalt a hegység egyik legszebb és védett fajokban is gazdag andezt sziklagyepe uralja, az északi oldalon idős bükkösök és sziklaerdők találhatóak. Folytassuk utunkat az országos kék és piros jelzésen a Csóványos felé.
Égés-tető, Szabó-kövek, Hangyás-bérc, Oltár-kő
A Csóványos felé vezető út egy gyönyörű bükkös erdőn vezet keresztül, majd kisvártatva egy meredek bércen folytatódik tovább. A gerincszerű kiemelkedésén és annak a kaldera központja felé eső oldalán több helyen merész sziklatornyokat és taréjszerű képződményeket láthatunk, amely anyagukat tekintve durvatörmelékes piroklasztikum.
A lapos hegytetők vízszintes felületébe sok helyen tál alakú mélyedéseket, csatornákat véstek őseink. Ipolyi Arnold szerint ezek a helyek pogány áldozati szertartások helyszínei voltak. De mit kerestek az emberek a meredek hegy tetején, ráadásul már a bronzkortól kezdődően? A válasz az időjárásban keresendő. A jelenleginél csapadékosabb éghajlat volt a jellemző, így a Börzsöny magasabb térségeiben számos forrás fakadt, így téve lehetővé az életet egy viszonylag nehéz terepen is. Ha elég figyelmesek vagyunk, őskori erődítmények sáncait még ma is láthatjuk Magosfa (915m) környékén.
Csóványos, a Börzsöny legmagasabb csúcsa
A különleges csengésű, 938 m magas hegy elnevezésére többféle teória látott napvilágot. Az egyik változat szerint a hegy neve a csalános szó népies formájából ered. A nitrogénkedvelő, csípős növényt Palócországban csóványként vagy csoványként ismerik. A Csóványos tetejét a fák kitermelése után nagy kiterjedésű csalánosok boríthatták, amelyet történeti térképek is jelölnek Mások szerint a Csóványos név eredete a hegycsúcs időjárás befolyásoló szereplével van összefüggésben; a népi megfigyelések szerint a hegy felett gyakran láthatók felhőcsóvák. Akármelyik is igaz, a tető megmászása elég komoly combmunkát igényel. Így, ha a Vilma-pihenőnél összeszedtük magunkat, egy utolsó hajrával törjünk a csúcs felé.
Csóványosi-kilátó
A börzsönyi természetjárás kezdeti időszakában a Csóványos tetejéről a sűrű, cserjés növényzet miatt sokáig nem tárult fel a maihoz hasonló csodás panoráma. A kilátás biztosítása miatt a csúcson feltehetően már a 19. században tornyot emeltek. Ez építmény ekkor elsősorban még térképészeti célokat szolgált, és az ország területén működő 107 geodéziai pont egyike volt. Bár az erdőjárók már ekkor is előszeretettel keresték fel, turisztikai céllal 1978-ban épült meg a kilátó a 938 m magas csúcs tetején. Mai formáját, ami egy 22,6 méteres vörösfenyővel borított acéltornyot takar, 2014-ben nyerte el.
A 360 fokos panorámakilátó tetejére 133 lépcsőfok vezet, ahonnan tiszta időben a Dunakanyar, Pilis-tető, Naszály és Visegrádi-hegység mellett a Magas-Tátra vonulatai is feltűnnek a horizonton. Bár tériszonyosként nem mondom, hogy nem rezgett alattam a léc, de kár lett volna kihagyni az élményt.
Béke-emlékmű és visszatérés Királyrétre
A csóványosi torony lábánál érdemes figyelmet szentelni a Béke-emlékműnek, amely egy különös túrasorozatnak állít emléket. Az újpesti természetbarátok helyben gyűjtött dácit tömbökből építették meg az első világháború ellen való tiltakozásként és a tízévenként megtartott béke túráik emlékére.
A börzsönyi természetjárás első turistaútjait 1890-ben festették fel, de a kiemelkedő időszak az 1920-as években vette kezdetét, amelynek szomorú oka Trianon békediktátumban keresendő. Az akkori legnépszerűbb turistacélpontok – köztük a Magas és Alacsony-Tátra elcsatolásával felértékelődött az addig ritkán járt, vadregényes, ráadásul Budapesthez viszonylag közel fekvő Börzsöny szerepe.
Csóványosról több módon is visszajuthatunk Királyrétre, amelyek közül mi az Égés tetőtől lefelé vezető piros vonal jelzést választottuk. Itt az úton már különösebb látnivaló egy nagy, kökörcsinnel borított rétet leszámítva már nem volt. Bár azt gondolom, a közel 18 km-es, három nehéz emelkedővel megtűzdelt túra után már annál nagyobb izgalom nem is kell, minthogy az ember sötétedés előtt visszaérjen az autóig.
Várhegy-kilátó túra
A bevezetőben már említett, másik „király” opció a Várhegy, amelynek megmászása kisebb gyerekekkel is ideális hétvégi program lehet. A túra kiinduló állomása Királyrét központja, míg a vége a Szén-patak partján álló 359 m magas Várhegy. Annak ellenére, hogy a kilátó 2020 nyarán került átadásra és vált számos óriásplakát főszereplőjévé, nem igazán egyértelmű, hogyan közelíthető meg. Lehet én voltam felkészületlen, hiszen térerő híján még a Google térképet sem tudtam használni. Azt gondoltam, csak nem lehet olyan bonyolult feladat, hogy ott állsz egy hegy mellett és fel szeretnél jutni a tetejére.
Nos, az irányjelző táblák kiépítése valahogy elmaradt a nagy beruházás során, úgyhogy a közelben dolgozó kisvasút építő munkások segítségét kértem. Szerencsére páran közülük már jártak a Várhegyen, így útba igazítottak. Királyrét kisvasút állomást elhagyva a hajtánypályánál a zöld és sárga háromszög jelzésen az erdő felé fordulunk, ahonnan egy jó 30-40 perces sétával és egy közepes emelkedővel máris a Várhegy tetején találjuk magunkat.
A hegyen egy impozáns, 20 méter magas, tölgyfa és lucfenyőből emelt torony foglal helyet, amelynek tetejére 80 lépcső vezet. A kilátó érdekessége, hogy végig fedett és két pihenőpados terasszal is rendelkezik, ahol megpihenhetünk. A tetőről 360 fokos körpanorámával a Börzsöny mellett a Pilis és a Cserhát hegyvonulataiban gyönyörködhetünk. A Várhegy-kilátó minden évszakban üde színfoltja lehet egy börzsönyi kirándulásunknak, akár hűvösebb időben is. Hiszen ahogy a svéd mondás tartja, nincs rossz idő, csak rossz öltözet. Kiránduljunk hát télen is és legyünk a szabadban!
