Jordánia a világ tíz, vízben legszegényebb országa közé tartozik. Területének 90%-át sivatag borítja, pont ezért meglepő és egyszerre szürreális látvány az, amivel a Wadi Mujib kanyon várja a látogatókat. Égig érő vörös sziklák, szűk átjárók, amelyek között a meleg vizű Mujib folyó szürkéskék csíkja kanyarog hol szelíd, hogy zabolátlan formában.
A Wadi Mujib kétségkívül Jordánia egyik legszebb természeti helye, ahol a kanyontúra során ruha nem és szem garantáltan nem marad szárazon. Tavaly Albániában az Osumi-kanyon is már fantasztikus élményeket adott, na de a Wadi Mujib az valami egészen elképesztő volt mind látvány, mind adrenalin tekintetében. Nem véletlenül ez volt a Jordániában töltött egy hetes utazásom egyik fénypontja.
A Wadi Mujib kanyonról
A Wadi Mujib egy 70 km hosszú varázslatos kanyon, amely 410 méter tengerszint alatti magasságával a föld legalacsonyabb természetvédelmi területének számít. Robusztus és látványos sziklafalai a Holt-tenger partját határolják, míg medrében a Mujib folyó kanyarog, amely a Holt-tengerben ér véget. Érdekességként a kanyon már a Bibliában is szerepel, mint Arnon-völgy, amelyről azt tartják, hogy Mózes ezen keresztül vezette át a zsidókat az Ígéret földjéig.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kanyon amellett, hogy a legjobb kalandtúrákat kínálja Jordániában a kirándulók számára, folyórendszerével és egész éves vízhozamával számos különleges növényfaj és állat otthona. A bioszféra rezervátumban 10 különböző húsevő növény mellett békákkal és vonuló madarakkal is találkozhatunk, míg nehezen megközelíthető völgyeiben ritka macskafajok (pl.: karakál) mellett hegyi kecskéknek (Ibex) is élnek.
Megközelítés
Wadi Mujib mintegy 90 kilométer távolságra fekszik Jordánia fővárosától, Ammantól. Tömegközlekedés híján vagy bérelt autóval lehet eljutni ide 1, 5 óra alatt (a taxizás az országban drága), vagy pedig szervezett túraprogram keretében. Bármelyik opciót is választjuk, a sivatagi sztrádán való autókázás önmagában is nagy élmény. Pláne amikor a horizonton megpillantjuk a Holt-tenger sziluettjét, ami a világ legmélyebb pontja.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kanyon mellett van egy parkoló, ahol az autót biztonságosan otthagyhatjuk, míg a túra kiinduló állomása a Wadi Mujib Visitor Center. Itt megvásárolhatjuk a jegyünket, átöltözhetünk, vagy ihatunk egy kávét, mielőtt az adrenalinban gazdag kanyontúrára indulunk.
Praktikus információk, nyitvatartás
A kanyon vízállástól függően április 31 – október 31. között van nyitva naponta reggel 8 és délután 15 óra között. Az életkorhatár 18 év, bejárásához túravezető nem, ellenben vízbiztonság szükséges. Mentőmellényt érkezéskor mindenkinek adnak, ezt kötelező viselni az egész túra során. Ami az öltözetet illeti, gyorsan száradó (poliészter) felső és nadrág javasolt, illetve egy olyan cipő, amit nem sajnálunk, ha elázik.
Szükség esetén helyben is vehetünk gumipapucsot, bár ennek a tapadása a sziklákhoz nem annyira jó, mint egy sportcipőé. A kanyonba ne vigyünk magunkkal napszemüveget, kalapot vagy telefont, mert elázik. Ugyanakkor egy vízhatlan hátizsák jó szolgálatot tehet, amibe bele tudjuk tenni a GoPro-t vagy egy palack vizet, hogy mindkét kezünk szabad legyen a kapaszkodáshoz. Értékmegőrzésre a látogatóközpont területén van lehetőség: a váltóruhát, kulcsokat és a törölközőt itt lehet hagyni.
A túraútvonalról
A legnépszerűbb útvonal Wadi Mujibban a 3 km-es Siq trail, amelyet én is bejártam, de ezen kívül még számos opció (pl.: Canyoning, Malaqi, Ibex Trail) közül választhatunk. A Siq Trail a 2-4 óra alatt fotózással, nézelődéssel együtt kényelmesen teljesíthető. A túra nehézségi szintjét közepesnek mondanám, nem is a hossza, hanem a technikai jellege miatt.
Több helyen létrán kell fel-illetve lemászni, miközben szemünkbe zúdul egy 2-3 méteres vízesés. Míg a kihelyezett köteleken való kapaszkodáshoz nem árt minimális erőnlét. Ám aki nem rendszeres vagy edzett túrázó, szerintem az is tudja gond nélkül teljesíteni. Vagy ha menetközben úgy érzi mégsem, bármikor vissza tud fordulni.
A Wadi Mujib kanyonban kétirányú közlekedés van érvényben, amit a sziklán itt-ott ülő kanyonőrök felügyelnek. A népszerű időszakokba előfordulhat, hogy 5-10 percet várni kell egy-egy csoportra, hogy átérjen, és tudjuk folytatni az utunkat tovább, erre érdemes készülni.
Képek és személyes élmények a kanyonból
A kezdetek:
Végigsétálva a hídon és leereszkedve a létrán rögtön tudtam, hogy ez a túra nem arról fog szólni, hogy itt ott vizet kell kerülgetni. Hanem hogy gyakorlatilag végig a vízben leszek. A kezdeti sokk után gyorsan felocsúdtam és elkezdtem besétálni áramlattal szemben a kanyonba. Ahogy nőtt a víz szintje és vele együtt a felettem tornyosuló sziklafalak, ami lélegzetelállító látvány volt. Nem tudtam megállni, hogy gyerek módjára ne kezdjem el paskolni a vizet, hogy ez bizony mennyire jó móka.
Ahogy elkezdtek bezáródni a falak, úgy a kanyon is egyre varázslatosabb alakot ölt. Egyik hű a másik hát követi, és ahogy szétnéztem magam körül, úgy éreztem, egy elvarázsolt világban járok. Elképesztő érzés volt felfeküdni a víz tetejére és csak nézni a gigászi falakat, amelyek kiemelkedését nem a víz, hanem komoly lemezmozgások eredményezték.
A varázslat nyomban elillant, ahogy befelé haladva egyre jobban megéreztem a víz sodrását. Rögtön megragadtam a mellettem lévő kötelet, majd méterről méterre immár kézi erővel húztam magam előre. Innentől kezdve az út kalandtúrává változott. Lassan, de biztosan Indiana Jones helyébe képzeltem magam, aki küzdi magát előre a kolosszális sziklákon és keresi a kincset.
Végül a kincs meglelte önmagát, egy 20 méteres vízesés formájában, ami mögé be is lehet menni, hiszen ennél vizesebb már úgysem lesz itt az ember. A visszaúton csúszdásztam kettőt még a sziklákon, hiszen sokkal gyorsabb volt a lejutás, mintha a kötél mentén másztam volna. Elmerültem még pár medencében és megmártóztam Wadi Mujib szépségében. Kiérve újra a napfényre szomorúan konstatáltam, hogy de kár, hogy ez a túra véget ért, maradtam még volna.
Az utazáson való részvételt ezúton is köszönöm a Jordán Turisztikai Hivatalnak és az Avirareps Hungary munkatársainak!
