Örményországban a vallás és a kereszténység a mindennapok szerves részét képezi, nem véletlenül. Az örmények a világon ugyanis elsőként vették fel a kereszténységet 301-ben és tették azt hivatalosan is államvallássá. Az első templomok rögtön a kereszténység felvétele után épültek, és ami igazán különlegessé teszi őket az az, hogy a környező muszlim országok szomszédságában és sokszor az államiság teljes hiányában szinte sértetlenül megmaradtak.
Örményországban ma közel 4000 keresztény kolostor található, amelyek az Örmény Apostoli Ortodox Egyházhoz tartoznak. Bár mindegyikkel valószínűleg utazóként nem fogunk találkozni az országba látogatva, ám az alábbi 10 kolostort jó szívvel ajánlom Örményországban járva felkeresésre. Ha a kolostorokon kívül szívesen olvasnál Örményország legszebb látnivalóiról, azt külön cikkemben olvashatod a blogon. Míg a szomszédos Grúziáról ITT írtam.
Etchmiadzin Katedrális
Az Etchmiadzin Katedrális nemcsak Örményország, hanem a világ legrégebbi keresztény temploma is egyben. A 301-303 között emelt Etchmiadzin egyidős az örmény kereszténység felvételével, és egy korábbi pogány templom helyére épült Megvilágosító Szent Gergely javaslatára.
Ma Etchmiadzin az örmény apostoli egyház központja, és az UNESCO világörökség részét képezi. A katedrális jelenleg (2023. augusztus) felújítás miatt nem látogatható. De a Vagharshapat városában található szent hely, beleértve a kincstár, múzeum és a keresztelőszentély épületét, ma Örményország egyik legfontosabb látnivalója.
Geghard kolostor
A félig sziklába faragott kolostor egyike a legszebb vallási épületeknek, amiket örményországi utazásom során láttam. A 10-13. században épület Geghard kolostor falait valaha freskók borították, ám ma főként a gazdag sziklafaragások azok, amik különlegessé teszik a Azat folyó völgyében fekvő helyet.
A völgyben járva ne hagyjuk ki a csodás bazaltorgonákat (Symphony of Stones) és Garni templomát sem, amely az ország egyetlen megmaradt pogány temploma. Részletesebben ezekről a helyekről Örményország legszebb látnivalói írásomban olvashatsz.
Sevanavank kolostor
Már csak a fekvése miatt is érdemes felkeresni ezt a helyet, ugyanis a 9. századi Sevanavank a mesés Szeván-tó partján található. A kaukázusi és eurázsiai térség legnagyobb édesvízi tava egyszerre két templomnak is helyet ad, amelyekben egészen 1930-as évekig aktív szerzetesi élet folyt.
A kolostor különlegességét két dolog adja. Az egyik az ikonasztáz, amely szentélyként nem igazán jellemző az örmény templomokra. A másik pedig Jézus keresztre feszített ábrázolása, amely a katolikus egyházban gyakori motívum, ám az örményeknél ritka. Náluk ugyanis a kereszt nem a halál, hanem a feltámadás szimbóluma, és az örmény apostoli egyház jelképe.
Zvartnots katedrális
Vagharshapat városának közelében találjuk Zvartnots katedrálisát, amely egykor pogány templom volt, de a kereszténység felvétele után átépítették. A 7. századi oszlopos templom kissé romos, összehasonlítva középkori társaival. Ám a szír, olasz és egyiptomi építészeti stílusjegyeket felmutató Zvartnots-ot mindenképp érdemes felkeresni. 
Tiszta időben a boltívek hátterében az Ararat-hegység fenséges csúcsa is látható. Nekem tiszta idő híján ehhez nem volt szerencsém, de a következő kolostornál a látvány garantált.
Khor Virap
A 17. századi kolostor nem tartozik a legrégebbi keresztény templomok közé, ám az Örményországról készült képek leggyakoribb szereplője. A török határtól mindössze pár kilométerre található Khor Virap mögött jól látszik az Ararát hósipkás csúcsa, amelyen a bibliai Noé bárkája földet ért az özönvíz után.
Az 5165 méteres hegy Örményország egyik szimbóluma, és keresztény zarándokhely. Ám az orosz-török háborút lezáró béketárgyalások után 1920-ban Törökországhoz csatolták.
Haghartsin kolostor
A 13. századi Haghartsin a középkori örmény építészet egyik remeke. A boltívekkel szabdalt kolostor körül számos épület maradt meg, úgy mint refektórium, vagy dormitórium. A kolostor udvarán még látható annak az öreg diófának a törzse, amely alatt a legenda szerint, ha valaki átmegy, teljesülni fog a kívánsága.
A kolostor felé vezető útról jól látszik a Tavush régió zöldellő hegyei, amelyek szikláiról gyakran látni vitorlázó sasokat. Nem véletlenül lett a kolostor neve sem Haghartsin, amelynek magyar fordításban sasok játékát jelenti. A hegyekben fantasztikus offroad túrákat lehet tenni, amelyekről külön örmény beszámolómban, ITT olvashatsz.
Goshavank kolostor
A rózsákkal szegélyezett, 12-13. századi kolostor mesés környezetben fekszik, a már előzőekben említett Haghartsin közelében. A templom belsejében csodás fényjátéknak lehetünk tanúi, ahogy a szűk résen beszűrődő fény még sejtelmesebbé teszi az ódon oszlopokat.
Emellett Goshavank őrzi a legszebb örmény khachkar-ok egyikét. A kőből faragott díszes táblák az örmény keresztény templomok gyakori kísérői, amelyeken az örmény apostoli egyház keresztje látható. A történelem és vallás iránt érdeklődőknek érdemes ellátogatni a Szeván-tó partján lévő Noratus temetőjébe, ahol khachkar táblák sokasága található a legkorábbi időkből.
Tatev kolostor
A meredek sziklaplató szélén álló Tatev kolostort a 9. században építették, a napfelkelte színeiben gyakran látni az Örményországról készült fotókon. A kolostor hegyi fekvése önmagában is fenséges látványt nyújt.
Ám ha ezt az élmény szeretnénk még tetézni, akkor a legjobb, ha felvonóval érkezünk meg ide. Halidzor és Tatev között közlekedik a Wings of Tatev, amely az 5.7 km hosszával a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült.
Saint Hrispine Church
A 7. századi örmény templom azon kevesek közé tartozik az országban, akit egy női szentről neveztek el. Szent Hrispime egy gazdag római család lánya volt, aki miután felvette a kereszténységet, elhagyni kényszerült otthonát. Mártírként és szűzként halt meg Örményországban, nagy tisztelet övezi ma is a személyét.
Noravank
Az Amaghu folyó által vájt szűk szorosban fekszik Noravank 13. századi kolostora, amelyet a többi örmény templomhoz hasonlóan hívők ezrei keresnek fel naponta imádkozás céllal. A kolostor egyik, számomra különösen megkapó emléke az földbe vésett kőtábla, amelyen örmény nyelven írt szöveg olvasható.
Bár elolvasni a különleges betűket nem tudtam, de a záró sorok között említést érdemel Meszrop Mastoc, aki az 5. században alkotta meg a mai is használatban lévő örmény ábécét és tette lehetővé ilyen módon az örmény keresztények számára a Biblia lefordítását is.
