Tudtad, hogy létezik egy föld alatti templom Magyarországon? Na nem egy romos épületre kell gondolni, vagy egy még feltárás előtt álló régészeti lelőhelyre, hanem egy pompás építményre, ami jellegét tekintve egy templom. Funkcióját nézve pedig minden, csak nem az. Kőbányán, az Ihász utca 29. szám alatt található hazánk egyik legnagyobb és legszebb víztározója, ami csak különleges alkalmakkor nyílik meg és látogatható a nagyközönség számára. Természetesen ki nem hagytam volna az alkalmat, hogy a Kulturális Örökség Napján be ne kukkantsak az épületbe.
Nagy izgalommal érkeztem meg a nyitás előtt pár perccel Kőbányára a víztározó bejáratához, ahol addigra már kígyózó sorok álltak a vaskerítés mellett. Szerencsére gyorsan bejutottam a leginkább arborétumra emlékeztető helyre, ahol a bejárat felé közeledve leginkább úgy éreztem magam, mintha Alíz lennék csodaországban. Csak itt nyúlüreg helyett egy gombaszerű ház volt a kapu és átjáró, ahova kíváncsian léptem be és vártam, hogy mit találok a föld mélyén.
A csigalépcsőkön lefelé haladva kisvártatva elém tárult a víztározó a maga pompás valójában, ami téglaoszlopaival, boltíveivel és hatalmas, 24 méteres belmagasságával leginkább egy háromhajós katedrálisra emlékeztet. Nem lepődtem volna meg rajta, ha megszólal egy orgona a háttérben, de helyette csak a szökőkútból csordogáló víz jelezte, hogy itt maximum vízizenére lehet számítani, nem templomi koncertre. A létesítményt ebből a két márványból készült szökőkútból töltik fel vízzel, nagyjából 12 óra alatt és maximum 8 méteres magasságig. Az egyik szökőkút bejárat, a másik pedig a kijárat melletti lépcsősor mellett található. A víztároló medence 10 800 köbméter vizet képes tárolni, amelynek vízminőségét folyamatosan ellenőrzik a szakemberek nemcsak itt, hanem az 5400 km-es budapesti vízhálózat teljes szakaszán.
A kőbányai víztározó medencét évente egyszer teljesen le is engedik, hogy statikailag ellenőrizzék, valamint kifertőtlenítsék a téglaépületet. A tiszta víz nemcsak, hogy elengedhetetlen eleme az életnek, hanem maga a víztározó is ennek köszönheti tulajdonképpen a létrejöttét. Budapesten a 19. században több alkalommal tombolt kolerajárvány, amelyben a feljegyzések szerint legalább 1 millió ember vesztette életét. A kórokozóval (Vibrio cholerae) az ember főként szennyezett víz révén kerülhet kapcsolatba. A betegség nagyon gyors lefolyású. A heveny hányás, hasmenés – ami súlyos esetben óránkénti 1 liter folyadékvesztést is jelent – megfelelő kezelés és folyadékpótlás nélkül 1-2 napon belül a beteg halálát okozza.
1866-ban már a negyedik nagy kolerajárvány pusztított Budapesten, mire a szakemberek rájöttek, hogy az oka a szennyvíz és ivóvíz nem megfelelő elkülönítésében keresendő. A csatornarendszer addig ugyanis csak és kizárólag az esővíz elvezetésére szolgált, míg a lakosság által termett szennyvíz közvetlenül az ivóvíz kutak közelében lévő emésztőgödrökben gyűlt össze. Nem meglepő, hogy a két víz összekeveredett és a lakosság a kolera baktériumokkal szennyezett ivóvízből is fogyasztott. Ezt felismerve a londoni születésű William Lindley mérnök megbízást kapott arra, hogy egy éven belül épüljön fel a mai Ihász utca 29. szám alatt a kőbányai víztároló azzal a céllal, hogy innen lássák el a pesti lakosságot vezetékes ivóvízzel és egyszer és mindenkorra elejét vegyék a kolerajárványnak a jövőben (ez nem sikerült, ugyanis 1866 után még két hullámban pusztított a betegség Budapesten).
A víztározó építése valóságos nemzetközi koprodukció keretében zajlott: a téglák a tatai uradalmi téglagyárból érkeztek (látni is még itt-ott a jelzést), amit olasz kőművesek emeltek a magasba (lehet ezért lett katedrális formája az épületnek?), mindezt magyar és angol építőmérnökök felügyelete mellett. Az eredmény a ma is látható, 1870-ben átadott épületbelső lett, amely kulturális örökségünk része és műemlék védettséget élvez a park területén található 20. századi gépház épületekkel együtt. Érdekesség, hogy nem a Dunából származik a víz, hanem a folyó mentén fúrt kutakból gyűlik ide össze. A tökéletes vízzáró réteget a létesítmény fél méter vastag falai köré rakott agyagréteg biztosítja, a tisztaságról pedig a vízművek munkatársai gondoskodnak évente 210.000 mintavétellel. Hiszen ne felejtsük el, hogy a víz maga az élet, mindannyian onnan származunk. A tiszta víz pedig az egészséget jelenti, aminél fontosabb dolog aligha van az életben.
