Sokáig tervezgettem az augusztus 20-ai hosszú hétvégét. Szerettem volna valahova elutazni és kihasználni ezt a három napot, maximum 1-2 nappal meghosszabbítva. Hetekig nézegettem horror áron repülőjegyeket, egyeztettem ismerősökkel, hogy ugorjunk már le a horvát tengerpartra, de csak nem akart összejönni a külföldi utazás. Így alakult, hogy az államalapítás ünnepén belföldön maradtam és vidékre utaztam.
Létezik egy apró település Észak-Magyarországon, amely kiapadhatatlan forrása az Instagram fotóimnak, nem véletlenül. Egy valódi ékszerdobozról van szó. Miskolc és Eger között fekszik a Bükk-hegységben, messze a város forgatagától. Ez a hely Bükkszentkereszt.
Ahol mindig legalább 5 fokkal hűvösebb van, köszönhetően, hogy Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése, átlagos 600m tengerszint feletti magasságával. Az 5 fok mínusz nyáron igazán üdítő, télen már egy kicsit kevésbé.
Ahol az állatok szabadon legelnek a réten és nincsenek szűk helyre bezárva. A szabad ég alatt boldog életük van, pláne ha 1-1 szem vadalmával közelítik hozzájuk, akkor barátságosan üdvözölnek.
Ahol a gyógynövényeknek külön ünnepe van és az ember bármikor összetalálkozhat az utcán a fitten sétálgató 90 éves Gyuri bácsival, az ország füvesemberével. Ahol az erdő mindig ellát gombával, sokszor már elképesztő mennyiségben. Lehet ezért találták ki, hogy Bükkszentkereszten a gombáknak is legyen ünnepe?!
Ahol az erdő mélyén csodatevő, Boldogasszony kövek lapulnak, melyet meddő nők százai keresnek fel évente és üldögélnek rajta bízva a kövek gyógyító erejében. Vagy csak olyanok, akiknek bánatuk van és ide zarándokolnak enyhülésért. A felsorolást folytathatnám még számtalan példával, hogy milyen természeti szépségek várnak itt Bükkszentkereszten az emberre. De talán a legfontosabb, hogy egy utazásnál nem kell mindig külföldben gondolkozni. Hiszen itthon mindig otthon vagyok.