Csontváry magányos cédrusa. UNESCO világörökségi helyszínek és Fönícia. Fenomenális gasztronómia és egy zöldellő hegyekkel borított ország a Földközi-tenger partján. Ezek a hívószavak és idilli képek sokáig mágnesként vonzották látogatók tízezreit Libanonba, nem véletlenül. Ám az aranykor az 1975-1990 között tartó polgárháborúval véget ért, és a 2020-as bejrúti kikötői robbanás sem segített azon, hogy az ország visszanyerje régi tündöklését.
Pedig Libanon továbbra is a Közel-Kelet fantasztikus országa, amelyet csipetnyi kalandvággyal felvértezve érdemes felvennünk a bakancslistánkra. Egy hetet töltöttem az országban, ahonnan legszebb helyek és látnivalók gyűjteményét hoztam el ebben a beszámolóban nektek. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hogyan érdemes Libanonba utazni, mire érdemes készülni, mit érdemes megkóstolni, kattins IDE.
Libanon legszebb látnivalói
Cédrusok nyomában
Libanon a Föld legfenségesebb és legősibb fáinak ad otthont, a cédrusoknak. A cédrusokat a bibliai idők óta tisztelik szépségük, rendkívüli ellenállóságuk és hosszú élettartamuk miatt. A legidősebb azonosított példány 3000 évnél is idősebb, de Libanon területén több száz éves matuzsálemeket is találni az Úr fájából.
A cédrusokat Libanonban nagy mértékű tisztelet övezi. Nemcsak az ország zászlójában kapott helyet a fa, de ma minden cédrus erdő oltalom alatt áll, tilos a fákat kivágni. Bár Csontváry híres Magányos cédrusából kiindulva azt vártam, hogy ezek a fák valóban magányosan élnek, de az igazság az, hogy összefüggő erdőket alkotnak.
Főként az 1300 – 3000 méter közötti hegyeket kedvelik, ahol télen hó van, nyáron pedig meleg. Libanon legnagyobb cédrus rezervátumát, amely a teljes állomány 25%-át jelenti, a Schouf Rezervátumban találjuk.
Bejrút
A Közel-Kelet Párizsaként is emlegetett Bejrút a háborúk és viszontagságok ellenére Libanon kozmopolita szíve maradt. A várost az idők során többször átépítették, így ma a modern felhőkarcolók mellett az oszmán és a gyarmati francia időkből származó épületekkel egyaránt találkozhatunk. Csakúgy, mint az 1975-1990 között tartó polgárháború és a 2020-as bejrúti robbanás lenyomataival.
De ezekkel a kontrasztokkal együtt is Bejrút egy nagyon szerethető város, ahol a nyüzsgő utcák, mint például a Hamra és Ashrafieh nyüzsgő éjszakai életet kínálnak. Míg a Nemzeti Múzeum és a Gibran Múzeum ízelítőt adnak a látogatóknak a város történelméből.
Bejrút egyik leghangulatosabb része a modern Zeitouna kikötői rész mellett a pálmafás Corniche sétány, ahol a kocogó embereket és tengerből kiálló Raouche sziklákat megcsodálva az ember szinte egy európai riviérán érezheti magát.
Bejrút történelmi óvárosa kicsi, ám érdemes felfedezőtúrára indulni a Mártírok tere és a Mohammed Al-Amin mecset körül, amelyet az isztambulihoz hasonlóan kék mecsetként hívnak a helyiek. A római fürdő köré épített városrész ugyan el van kerítve és katonák őrzik, de látogatóként nyugodtan tehetünk egy sétát az elegáns épületek árnyékában.
Szomorú volt látni, hogy az elegáns kormányzati és nagykövetségi épületek, az üzletek és a Place de l’Étoile a 2020-as robbanás óta szellemvárossá változtatták Bejrút legszebb részét. A kietlen utcákon és üres épületekben az életnek nyoma sincs, pár kóbor macskát leszámítva. Mindazonáltal én bizakodó vagyok, hogy amint Libanon gazdasági helyzete stabilizálódik, visszatér ide újból az élet és az emberek.
Baalbek
Az ókori római birodalom egyik legszebb és legfontosabb szakrális helyét Libanonban, azon belül Baalbekben találjuk. A nap városaként is hívott Heliopolisz hatalmas területen fekszik, a régészeti park 1984 óta pedig az UNESCO világörökség részét képezi.
A római istenek, úgy mint Jupiter, Bacchus, Venus és Merkúr tiszteletére épült templomok páratlan épségben maradtak fent, monumentalitásuk egészen lenyűgöző. Baalbek szerintem minden látogatót levesz a lábáról. Nem volt ez másként Csontváry esetében sem, aki a magányos cédrus után Baalbek ősi városát is megfestette.
Az ősi romok között járva nehéz elképzelni, és erre a tudósok a mai napig nem jöttek rá, hogyan sikerült ezeket a hatalmas, több tonnás köveket így egymásra pakolni. Érdekességként a közeli kőfejtőből került elő a világ legnagyobb, ember faragta köve, amelynek tömege 1650 tonna. A régészeti park felkeresése mellett érdemes ennél a Guinness-rekorder kőfejtőnél is megállni.
Baatara szurdok és vízesés
Libanon egyik legszürreálisabb és legszebb természeti látványosságát a Baatara szurdok rejti. A rövid sétával elérhető kanyon végén egy 255 méter magasból alázúduló vízesés várja a látogatókat.
A Baatara vízesés külön érdekessége, hogy három természetes kőhídon halad át, mielőtt csendes patakként folytatja útját a mélyben. A vízhozam hóolvadás után, márciusban és áprilisban a legbővebb. Ebben az időszakban a leglátványosabb a vízesés, de még most májusban is elképesztő látvány volt.
Beitedine palota
A Bejrúttól 45 km-re található palotaegyüttes hosszú múltra tekint vissza, ugyanis csaknem 200 éve, 1812-ben épült. Bár stílusjegyeit tekintve a Beitedine palota egyaránt merít az olasz, arab és libanoni építészetből. A palota kétségkívül ma Libanon egyik legszebb “modern kori” épülete, amely 1943 óta a libanoni kormány nyári rezidenciájaként is szolgál.
Hatalmas udvar, pazarul berendezett szobák, hammam, rózsakert, cédrusból faragott bútorok és mozaikok várják a palotába betérőket. A Beiteddine Palota eleganciáján túl a környezete is említést érdeme, ugyanis az épület 850 méter magasan, cédrusokkal borított, zöld hegyek ölelésében fekszik.
Akoura-tavak
Kétséges volt, hogy tavasszal eljutunk-e Libanon titkos tóvidékéhez. Az Akoura felé vezető utak nagy része ugyanis májusig le van zárva, és ahogy a képen látszik, Libanon magasabb részein bizony a hó az úr. Hosszas autózást és kérdezősködést követően azonban biztató híreket kaptunk, hogy az utakat ugyan pár napja, de megnyitották az autós forgalom előtt.
Fantasztikus érzés volt megpillantani a szürreálisan kék színű tavakat, amelyek eredetére nem sikerült hiteles forrást találnom. Ránézés alapján völgyzárógátas tavak lehetnek és mesterséges eredetűnek tűnnek. De akár emberi kéz, akár a természet formálta őket, az Akoura-tavak a magasból mesés látványt nyújtanak.
Batroun
Libanon tengerparti kisvárosa Batroun egyike a világ legrégebben lakott településeinek. Erről tanúskodnak a Földközi-tenger partján álló föníciai falak is, amelyek az időszámítás előtti, 1500 – 300 között a térséget uraló föníciai civilizáció lenyomatai.
A falak maradványait a Notre Dame de la Mer teraszáról láthatjuk a maguk teljes valójában. Naplemente idején különösen hangulatos ez a hely a hullámok morajlásával együtt. Csakúgy, mint Batroun bazársora is macskaköves utcái, amelyek számos szabadtéri fesztivál mellett a Hilmi’s House-ban a világ legjobb citromos limonádéját rejtik.
Harissa
Libanon szent hegye, Harissa, megkerülhetetlen pontja az országban tett kalandozásainknak. A 650 méteres hegyre legegyszerűbben felvonóval juthatunk fel Jounieh felől. Látva a kissé avítt kabinokat és az alattam lévő mélységet, kissé remegett a talpam alatt a talaj útközben.
Ám a hegy tetején álló 15 tonnás, hófehér Szűz Mária szobor (Lady of Lebanon) és a teraszról nyíló panoráma minden kétséget eloszlatott, hogy érdemes volt-e ide feljönni. Harissa gyönyörű, hangulata pedig még a nem vallásos látogatókat is magával ragadja szerintem.
Jeita Grotto
Libanonban több mint 200 karsztos barlang található, ám közülük mind méretében, mind szépségében a Jeita Grotto egyedülálló. Nem véletlenül szerepel az újvilág természeti csodáinak listáján a Jeita Grotto egyedüli barlangként a földön.
Hatalmas cseppkövek, vízzel elöntött járatok, amiken csónakázni lehet, és egy pazar föld alatti látványvilág vár a látogatókra. A Bejrúttól 18 km távolságra található barlangrendszer ma Libanon egyik legnépszerűbb látványossága, amit – bár hivatalosan fotózni nem lehet, a gyakorlatban mégis megengedik – vétek kihagyni az országban járva.
Anjar
A 8. században alapított Anjar fontos kereskedelmi összekötő kapocsként szolgált Damaszkusz és Baalbek között. Az 1300 éves és ma UNESCO világörökségi város palotái és boltíves árkádsorai szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak a magas hegyekkel a háttérben. Érdekességként maga Anjar települését főként a Libanonba betelepült örmények lakják, sokan közülük ezüst ékszerészként dolgoznak.
Büblosz (Byblos)
Fönícia egykori kikötővárosa, Byblos az egyik legrégebb óta és folyamatosan lakott település az egész világon. Az időszámítás előtti 8000-től egészen a negyedik századig virágzó város fontos szerepet töltött be az ókor kereskedelmében.
Innen szállították Egyiptomba Libanon legfontosabb export termékét a cédrust, de Bybloshoz köthető a föníciai ábécé feltalálása is. Ma a város fő bevételi forrása a turizmusból származik. A keresztes hadjáratok idejéből származó vára és kikötője mellett a város pezsgő éjszakai élete és bazársorai mindenképp említést érdemelnek.
Türosz (Tyre)
Fönícia egykori fellegvára Türosz, amelyet állítólag Nagy Sándor csak azért tudott bevenni, mert álmában megjelentek neki a szatírok (görögül szatürosz) és biztatták arra, hogy ne adja fel a harcot. Türosz az UNESCO világörökség részét képezi, ahol a régészeti területen többek közt egy komplett nekropoliszt (temető), hippodrom (lovas fogathajtásra szolgáló helyszín) és egy amfiteátrumot (színház) találunk.
A csodás római kori oszlopok és romok között járva furcsa dolog volt látni, hogy az örökségvédelem itt még nagyon gyerekcipőben jár. Sehol egy kordon, biztonsági őr vagy kihelyezett információs tábla, a látogatók szabadon mozoghatnak az értékes kincsek között.
Deir Al-Qamar
Deir Al-Qamar az első település volt az országban, ahol 1864-ben önkormányzatot alapítottak. A festői szépségű, vörös cseréptetős és kőházas kisváros számos művész, író és politikus szülőhelye. A város fő látnivalója a Dany Chamoun tér, a Shalout-kút, az elnöki palota és a Fakhr el-Dine Maan mecset, amelyet egy rövid sétával bejárhatunk.
Moussa-kastély
Hasonlóan a Taj Mahalhoz és a székesfehérvári Bory-várhoz, ezt a kastélyt is a szerelem ihlette. Moussa Abdel Karim Al-Maamari gyerekként gyakran rajzolgatott várakat, amit tanára lenézett, mondván úgysem lesz belőle senki. Ugratva a fiatal és nincstelen fiút még azzal is heccelte, hogy ha egyszer olyan gazdag lesz, hogy saját vára legyen, akkor majd a felesége lesz.
A fiú pedig erre tette fel az életét, és saját kezével felépítette a Moussa várat. A tanítónő azonban kikosarazta, ám a férfi egy második nő személyében végül szerelemre lelt. Moussa 84 éves korában hunyt el pár éve, felesége azonban örökségként és múzeumként üzemelteti a várat, ahol többek közt a libanoni hagyományokkal is megismerkedhetnek a látogatók.
Kadisha-völgy
A Kadisha-völgy Libanon világörökségi helyszíne és a kereszténység bölcsője. A szurdokban számos nehezen megközelíthető kolostor található, közöttük a legrégebbi a 375-ben alapított Monastery de Quannoubine.
A maronita keresztény valláshoz tartozó közösségek ma is aktívak, és tárt karokkal fogadják a betérőket. A völgyben számos túraútvonal fut végig, felkeresése üdítő eleme lehet a Libanonban tett utazásunknak.
Szidón (Saida)
Szidón tengeri vára a keresztes hadjáratok (1090-1270) idejében épült, amikor pápai felhívásra páncélos lovagok százai indultak el Európából a Szentföld felszabadítására.
A vízre épült vár kívülről megkapó látvány nyújt, ám belsejében sok történelmi emléket nem találunk. Szidón falairól szép kilátás nyílik a városra, és a háttérben magasodó Maghdouche, amely a libanoni keresztények egyik fontos zarándokhelye.
Kána (Qana)
A bibliai történetekből ismert kánai menyegző helyszínét Libanon déli határánál találjuk. A háromnapos ünnep során történt az első isteni próbatétel, amikor is Jézus a vizet borrá változtatta.
Ezzel a cselekedetével azonban Jézus nem az ünneplő tömeg közérzetét, hanem a tanítványai hitét szerette volna erősíteni. A völgyben található barlanghoz egy rövid séta vezet, ahol olajfákra kötött kívánságszalagok mellett, egy kis kápolnát is találunk.
Tripoli
Libanon második legnépesebb és egyben legfontosabb kikötővárosa Tripoli, amelynek bazársora és nyüzsgő kozmopolita jellege mellett kiemelt látnivalója a citadella. A 12. században épült vár a törökök elleni védekezésben fontos szerepet töltött be, és falairól szép kilátás nyílik Tripolira. A vár stratégiai jelentőségét jelzi, hogy falai között ma is egy aktív katonai támaszpont működik.
Beaufort erőd
A Közel-Kelet egyik legnagyobb történelmi várát a szír határ közelében találjuk, Hezbollah területen. A Beaufort erőd alapítása sok más várhoz hasonlóan Libanonban, a 12. századra datálódik, és a keresztes hadjáratok állomásaként szolgált.
Képeslapszerű panorámájával és égbe meredő falaival a vár a libanoni utazásom egyik legkülönlegesebb helyszíne lett. De valójában annyi csoda van az országban, a cédrusoktól kezdve Baalbeken át egészen a keresztény zarándokhelyekig, hogy nehéz lenne rangsort felállítani.
