Ha az Adriáról és történelmi városokról van szó, a legtöbb embernek Split vagy Dubrovnik neve ugrik be elsőre. Nem véletlenül, hiszen mindkettő csodás hely, ám van itt a horvát partok mentén egy csendesebb, ámde annál hangulatosabb városka: Šibenik.
Ha nem jártál még itt, érdemes felvenned ezt a helyet a bakancslistádra, már csak azért is, mert Sibenik az Adria legrégebbi városa. De nemcsak a történelem miatt érdemes ide eljönni; számos élményprogram és látnivaló van ebben a régióban. Hogy mivel tudod színesíteni a nyaralásodat Sibenikben járva, arról következzen egy beszámoló, amelyet a városban töltött tapasztalataim alapján írtam.
Eljutás Sibenikbe
Šibenik Dalmácia középső részén fekszik, Split és Zadar városa között nagyjából félúton. Közvetlen repülőjárat Budapestről nincs ide, ám fapados járatok (Ryanair) hetente háromszor közlekednek Zadarba, ahonnan Sibenik autóval mindössze 50 perc. Másik megközelítési lehetőségként autóval könnyedén eljuthatunk Magyarországról Sibenikbe. Budapestről autópályán az út 6 óra, de FlixBus is jár zágrábi átszállással ide.
Sibenik és látnivalói
Az Adriai-tenger partján fekvő várost már 1066-ban említik az írások, ráadásul ezt a helyet nem a velenceiek, hanem a horvátok alapították. A középkor folyamán Šibenik fontos kikötővárossá fejlődött, és stratégiai jelentőséggel bírt az Adriai-tenger partján. Gazdagságát a sónak köszönheti, amelyet a középkor fehér aranyaként sokfelé innen szállítottak.
A város 1412-től 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Ez időszak alatt sok tehetős arisztokrata család telepedett le itt, akik emlékét ma történelmi épületek, paloták és templomok őrzik. Šibenik óvárosa pár óra alatt kényelmesen bejárható, amelynek során számos érdekesség vár az idelátogatókra.
Szállás Sibenikben
Én az Amadria Parkhoz tartozó Hotel Ivanban szálltam meg. A Sibenikben lévő szállodakomplexum öt különböző kategóriájú hotelnek és három kempingnek ad otthont, mindezt egy mesés tengerparti környezetben, ahol a helyiek is előszeretettel korzóznak.
Látnivalók és programok Sibenik környékén
Krka Nemzeti Park
A Krka folyó területe kulturális és történelmi örökségekben rendkívül gazdag. Itt találhatóak a római Scardona vízvezeték és Burnum katonai tábor maradványai, és 14. századi erődök (Trosenj, Necven, Bogocin) mellett a visocaci Szűzanya ferences rendi temploma is.
Ám az 1985-ben természetvédelmi oltalmat kapott Krka Nemzeti Park számos természeti kincset is rejt. Nevezetesen vízesések tömkelegét, amelyeket a Krka folyó vájt a Dinári-hegység puha mészkőszikláiba. Közülük is a leglátványosabb az alsó vízesés, a Skradinski buk, ahol több mint 800 méter hosszan és 17 lépcsőn keresztül zúdul le a smaragdzöld színű víz a mélybe.
A szezonális belépőjegyekről ITT található aktuális információ, megközelítési módnak én a hajót javaslom. Ennek árát a belépő tartalmazza, a hajók Skradin városából indulnak a Krka Nemzeti Parkba.
Krapanj és a tengeri szivacs
Krapanj egy kis sziget Šibenik közelében, amely különleges és hosszú múltra visszatekintő szivacshalászatáról híres. A szivacshalászat tudománya egy krétai szerzetes, Franciscan fra Antun által került a szigetre a 17. században, aki megtanította a helyieknek, hogyan lehet szigonyokkal ezt az értékes tengeri kincset a felszínre hozni.
A szivacshalászat a krapanji gazdaság fontos pillére volt, fénykorában 2500 szigeten élő ember megélhetését biztosította, volumene pedig az éves 500-1000 kg-ot is elérte. Kezdetben a búvárok szigonnyal halásztak, majd 1893-ban elkezdtek használni amatőr búvárfelszereléseket. Ezzel megnyílt az út azelőtt, hogy a kezdeti 16 méterről le tudjanak menni egészen 100-120 méteres mélységbe.
A hagyomány mélyen beépült a helyi közösség életébe, de mára mindössze három család maradt, aki foglalkozik még ezzel. Köztük a Tanfara család, akik 1896 óta a mai napig őrzi Krapanjon a szivacshalászat hagyományát, és akinek a 4. generációs leszármazottjával, Roko Tanfara-val beszélgettem.
Szivacshalászat régen és ma
A szigeten élő családok 300 évig szivacshalászattal foglalkoztak, az Adria ezen részén honos és kiváló minőségű szivacs, a Dalmata Fina innen indult világkörüli hódító útjára. Ma kozmetikai és tisztálkodási célra használjuk a tengeri szivacsot, de már a rómaiak is ismerték őket.
Főként a sisakjuk és páncéljuk alá használták bélelésre. Ám a 20. században a NASA is felismerte a jelentőségüket. A tengeri szivacsok ugyanis nem gyulladnak meg, ezért az űrhajózás gyerekkorában ezzel bélelték ki az űrsiklókat, az égés elkerülésére.
Spuga 2 szivacsmúzeum és a Tanfara család története
Roko Tanfara dédnagyapja az elsők között volt, aki lemerült a Spuga 2 múzeumban ma is látható felszereléssel a mélybe. A felszerelés közel 100 kg-ot nyomott, amelyből a sisak és a gallér 22 kg, a cipők darabja 8 kg, míg a ruha és a tömlő 28 kg. Ezen felül a búvár 2 darab, egyenként 15 kg-os súllyal is fel volt szerelve, amelyek segítettek neki az aljzatra való lemerülésben
A búvárok 3-8 órát töltöttek el a mélyben, miközben a levegőellátást 8 férfi folyamatosan a csónakban ülve pumpált, és biztosította egy csövön keresztül a levegőt a szkafanderbe. Rendkívül megterhelő munka volt ez, de a krapanji szivacshalászoknak messze földön híre ment. 
Olyannyira hozzászokott a szervezetük a mélységhez, hogy genetikailag is mutálódtak: immunisak lettek a mélységi mámorra, azaz a nitrogén narkózisra. Ők volt az elsők a világon, akiket később katonai célokra is kiképeztek, hogy 2. világháborúban elsüllyedt hajókat kármentesítsék.
A több mint 100 éves generációs hagyomány annak ellenére, hogy a halászható szivacsok kvótáját erősen korlátozták, tovább folytatódik. Erről Roko Tanfara gondoskodik, aki két kiskorú, de már búvár gyermekével ma is Krapanj szigetén élnek. A körülmények ugyan sokat változtak az elmúlt 100 évben, bár a régi búvárruhát még fel lehet venni és merülni is lehet vele. De ma már próbamerülések helyett szonárt küldenek le a mélybe a szivacsok előzetes feltérképezésére. 
Skradin
Skradin egy festői kisváros a Krka folyó torkolatánál, ahonnan a nemzeti parkba a hajók is indulnak. A város alig pár utcából áll, ám népszerű úticél a világ szeme elől elvonulni kívánó hírességek (pl.: Bill Gates) és a yachttal utazók számára.
Biciklis kirándulások
Sibenikből kétkeréken is elindulhatunk a közeli helyekre felfedezőutakra. Én a BlueGreen elektromos biciklijével tettem kirándulást a közeli szőlőültetvényekre, hogy részt vegyek a Testament Winery borkóstoló programjában. Csodálatos környezetben fekszik ez az 50 hektáros borászat, ahol hagyományos dalmát ételekkel is közelebbről megismerkedhetünk, amelyek a borokkal együtt szintén helyben és organikus módon készülnek.
Az utazásomat Sibenikbe a Horvát Idegenforgalmi Közösség biztosította, amely lehetőséget ezúton is köszönöm nekik a sajtóútra. A cikkben foglaltak a saját véleményemet és élményeimet tükrözik, ahogy minden beszámoló esetében.
Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd Facebook, Instagram és TikTok oldalamat!
