A Megyer-hegyi tengerszem létezéséről jó egy évtizeddel hamarabb tudtam, minthogy felkerült volna a hazai turisztikai térképre és 2011-ben az ország természeti csodájává választották volna. Sárospatakon végeztem gimnáziumi tanulmányaimat és hétvégente gyakran tettünk kirándulást ehhez a tóhoz. A címben jelzett természeti látványosság ugyanis a nevével ellentétben nem igazi tengerszem, amely a jég olvadása következtében jött volna létre, hanem egy bányató. Ez azonban mit sem von le az értékéből, ugyanis a sziklák közé vájt 4000 m2 tó látványa magáért beszél.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A Zemplén méltatlanul háttérbe szorul az ország más, felkapott desztinációihoz képest. Nemcsak azért, mert itt töltöttem a diákéveimet, hanem utazó bloggerként is különös szívügyem, hogy bemutassam hazánk és a nagyvilág rejtett kincseit. Ezért sok év elteltével az egyik hétvégén felkerekedtem, hogy ismét látogatást tegyek szeretett városom, Sárospatak és környékén. További vadregényes zempléni kirándulóhelyekről és a legszebb zempléni várakról külön beszámolóimban olvashatsz.
Útvonal
A Megyer-hegyi tengerszemhez kétféle útvonalon lehet eljutni: Károlyfalva felől a piros turistajelzésen keresztül, vagy pedig Sárospatak felől a 37. számú főúton a Botkői Parkerdőn vagy a Malomkőgyár úton át. Ezt csak azért írom le, nehogy úgy járj, mint én, hogy beütöd a Wazze navigációs alkalmazásba a célpontot. Az ugyanis egy olyan útra fordít be, ahol épp csatornázás folyik és nem tudsz tovább haladni rajta. A Megyer-hegyi tengerszemhez vezető térképes navigáció gpx formátumban az alábbi gombra kattintva tölthető le:
Megyer-hegyi tengerszem: Sárospatak felől Malomkő-tanösvényen 6 km (gpx) Megyer-hegyi tengerszem: Károlyfalva felől 4 km (gpx)Öröm az ürömben, hogy a 3 kilométeres séta során teljesen érintetlen, öko-bio bodzabokrokba botlottam, amelyekről tenyérnyi virágokat szedtem le a bodzaszörphöz. Illetve gyönyörű zempléni szőlőtőkék között sétáltam fel a domboldalon, amelyekből világbajnok furmint, hárslevelű, sárga-muskotály és chardonnay fehérborok készülnek. Ez a szőlővidék a Hegyalja és Tokaj régióhoz tartozik és mint tudjuk, a jó bornak, nem kell cégér.
Keletkezésének története
Mielőtt a tengerszem lélegzetelállító panorámájához érkeznénk, következzen egy kis információs csomag róla. Hiszen ha valahol kirándulást teszünk, annak legyen valami érték és információ közvetítő funkciója is, ne csak a szép képek elkészítéséért menjünk oda. A Sárospataktól 4 km távolságra fekvő, 303 méter magas Megyer-hegy története régi időkre nyúlik vissza. 15 millió évvel ezelőtt, a miocén korban zajló vulkanikus tevékenységeknek köszönhetően a tengerből kiemelkedett egy riolittufában gazdag kúp. Ugrunk előre az időben, az 1440-es évek környékén felfedezték az itt lakók, hogy ebből az anyagból igencsak jó minőségű malomkövek készülnek, amelyek a vízi, szél, száraz-és kézimalmok működéséhez elengedhetetlen eszközök voltak.
A malomkő bánya a 17. században a Lorántffy-család révén I. Rákóczi György kezébe került, akik keze alatt elindult a bányászat fellendülése. A 19. század elejéig Magyarországon mintegy 90.000 malom működött, amelyeket 5 hazai malomkőgyárból láttak el őrlőkövekkel, többek közt innen, a Botkői-bányából. Az éves csúcsteljesítménye a bányának 4-500 darab volt és 20%-át az itt készült köveknek külföldre vitték. A Megyer-hegyből kifejtett, kvarcit alapú malomkövek egy darabból készültek és igazán értékesnek számítottak. Az 1862-es londoni világkiállításra készített darabok még külön kitüntetésben is részesültek.
A Megyer-hegyi tengerszem ma
Az 1800-as évek közepétől a malomipar rohamos fejlődése következtében hanyatlásnak indult a kövek kitermelése, mígnem 1907-ben az bánya végleg bezárt. Nyomait azonban a Megyer-hegyi tengerszem a mai napig őrzi. A 70 méteres sziklafalak között összegyűlt eső-és talajvíz kettőse valóban lenyűgöző látvány az idelátogatók számára. A kristálytiszta víz színe időjárástól függően a zöldesfeketétől kezdve egészen a világos zöldig változik és mélysége eléri a 6,5 métert.
A tengerszem peremén a malomkő túraösvény vezet körbe, amely könnyű terep és korlátok is gondoskodnak arról, nehogy valaki véletlenül a meredek sziklafalról a vízbe pottyanjon. A Megyer-hegyi tengerszemen a sziklamászók szerelmesei próbára tehetik a tudásukat és az erejüket. 2020 nyarától ugyanis egy 700 méter hosszú drótkötélpálya várja a via ferrata iránt érdeklődőket különböző nehézségű pályákkal.
Ha valaki a sziklák után az adrenalintól fűtve még magasabbra vágyik, azoknak javaslom felkeresni a 318 méteren lévő Megyer-hegyi kilátót, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Bodrogközre, a Sátoros és Tokaji-hegyre, de tiszta időben a Keleti-Kárpátok csúcsai is láthatók.
A tengerszemet 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították gazdag növény-és állatvilága miatt. Ez utóbbiból távozáskor egy kis ízelítőt is kaptam egy harkálycsalád személyében, akiknek fiókái egy odúban ülve hangosan követelték maguknak az ennivalót. A természetes lakásriasztó csak egy pillanatra hallgatott el, amíg épp enni kapott, utána folytatta tovább a szirénázást. A zaj azonban biztosan nem tartja távol a “betolakodó” kirándulókat, sőt. Inkább egy üde színfolttal gazdagítja a Megyer-hegy panorámájában és lenyűgöző szikláiban elmélyülni vágyókat.