• Menu
  • Menu

Erdély és Székelyföld legszebb helyei: barangolás tündérországban

Az elmúlt években többször jártam Erdélyben, de eddig mindig csak néhány napra és leginkább egy-egy város környékére összpontosult az utazásom. Most azonban közel egy hetet tölthettem Székelyföldön, és ez az időszak különösen feltöltött – nemcsak a lenyűgöző tájak, hanem az itt élő emberek miatt is.

Jólesett lassítani, tervek nélkül autózni a Hargitában, és megállni bárhol, ahol valami különlegesség került az utamba. Sok pillanat megfoghatatlan maradt, nem is került lencsevégre, mégis mély nyomot hagyott bennem.

A beszámolóban azokat a helyeket szeretném megmutatni nektek, amelyeket jó szívvel ajánlok mindenkinek, és amelyek iránytűként szolgálhatnak Erdélyben járva Székelyföld szépségeinek felfedezéséhez.

Utazás Erdélybe

Erdélybe egyéni szervezésben és repülővel utaztam Marosvásárhelyre, ahova Budapestről naponta közlekednek fapados járatok. Feladott poggyász nélkül már 20.000 Ft alatt lehet találni jegyeket. Természetesen Erdélyt autóval is be lehet járni, de számomra most ár-idő arányban a repülőgép oldalára billent a mérleg nyelve. Marosvásárhelyre megérkezve a reptéren béreltem egy autót, amellyel bebarangoltam Székelyföldet.

Székelyföld

Székelyföld Erdély keleti részén, a Keleti-Kárpátok ölelésében helyezkedik el, és leginkább Hargita, Kovászna, valamint Maros megye egyes területei tartoznak hozzá. Nevét a székelyekről kapta, akik a magyarság egyik külön közösségeként évszázadok óta itt élnek.

A középkorban határőr szerepet töltöttek be, és sajátos kiváltságokkal, szervezeti renddel rendelkeztek – ennek emlékét őrzi a mai napig a „Székelyföld” elnevezés. A táj nemcsak a székely identitás és hagyományok bölcsője, hanem gazdag természeti kincseivel és vendégszerető embereivel is különleges élményt nyújt az idelátogatóknak.

Máréfalván találkoztam a legszebb székelykapukkal, amelyek nem csupán egy egyszerű bejáratok, hanem a helyi kultúra és művészet jelképei is.
A kapuk tetején és oszlopain gyakran találhatók geometriai minták, növényi motívumok, feliratok és az építés éve is, amely a család története mellett vallásos üzeneteket is hordozhat.

Székelyföld legszebb helyei

Bözödújfalu

Bözödújfalu Székelyföld szívében található, ahol egykor 169 család élt. A 17. századtól a település a székely szombatosok menedéke volt, ahol örmények, cigányok, zsidók, székelyek, szlovákok, görögkatolikusok, unitáriusok és románok példamutató békésségben éltek egymás mellett.

 

A mára „elárasztott faluként” ismert Böződújfalu sorsa a 20. század végén pecsételődött meg. A Ceaușescu-rendszer idején ugyanis gátat építettek a Küsmöd-patak völgyében, hogy víztározót hozzanak létre. Az itt élő családokat kényszerrel kitelepítették, 1988-ban pedig a települést elárasztották.

Az otthonokból nem maradt semmi, minden víz alá került, csak a falu katolikus temploma dacolt az elemekkel két évtizeden.
A torony végül összeomlott, és helyére az összetartozás temploma 2024-ben megépült, de ma is szimbólum, és az erdélyi szocialista falurombolásnak állít emléket.
A tó közelében található egy kopjafalu, amely a Bözödújfaluban élt családok egykori házait jelöli fényképekkel illusztrálva, hogyan nézett ki a falu egykor.
A világban szétszóródott családok minden év augusztusának első szombatján összegyűlnek és megemlékezést tartanak a tragikus sorsú falu tiszteletére.

Farkaslaka

A falu elsősorban irodalmi és kulturális öröksége miatt ismert, ugyanis itt született Tamási Áron, a XX. század egyik kiemelkedő erdélyi írója és költője. Tamási Áron szülőháza egy több mint 150 éves épület, ahol az író 1897. szeptember 19-én látta meg a napvilágot. Az épületet faragott gerendákból emelték, tetejét hagyományos zsindely fedi, így a ház már építészeti szempontból is értékes.

„A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.”

A látogatók Tamás Áron által használt bútorok, személyes tárgyak, levelek, fényképek és kinyomtatott művek mellett betekintést nyerhetnek az író gyerekkorába, és abba a közegbe, amely későbbi munkásságát inspirálta. Nyitvatartás és további információ az emlékházról ITT érhető el.

Farkaslaka másik jelentős pontja Tamási Áron sírja, amely emlékhelyként szolgál az irodalomkedvelők és zarándokok számára.

Korond

A falu neve a kézművességgel fonódott egybe, és legismertebb kincse a korondi kerámia, amely a helyi fazekasok évszázados tudását és mesterségbeli ügyességét ötvözi. Itt minden darab kézzel készül, így egyedi és megismételhetetlen, jellegzetes élénk színeivel és motívumaival pedig a székely kultúra szimbolikáját hordozza.

A virágmotívumok a természet szépségét és az életörömöt jelképezik, a levélminták a növekedést és a természethez való szoros kapcsolatot, míg a szívecskék a szeretetet és a családi kötelékeket szimbolizálják.
A kerámiákon főként a kék, piros, zöld és sárga szín dominál, és mindenféle használati és dísztárgy megtalálható a falu főutcáján sorakozó üzletek polcain.
A faluba látogatók nemcsak vásárolhatnak korondi kerámiákat, de Fazekasházak és bemutató műhelyekben megismerkedhetnek testközelből is a helyi kézműves hagyományokkal.

Székelyderzsi erődtemplom

Erdély egyik legimpozánsabb középkori műemléke Székelyderzsen található. A templomot a 13. században kezdték építeni román stílusban, majd a következő évszázadok során gótikus elemekkel bővítették. A templomot védőfalak veszik körül, tornyokkal és lőrésekkel, amelyek a település védelmét szolgálták a török és tatár támadások idején.

Az unitárius templom egyik legértékesebb kincsei a késő középkori falképek, amelyek Szent László király legendáit elevenítik fel.

Ez csak a magyar egyházművészetre jellemző, Erdélyben 48 legendát ábrázoló falkép ismert.
Közülük a székelyderzsi az egyik legismertebb, ahol Szent László csatába indul Nagyváradról, fehér lovon ülve vágtat a kun után, megmenti az elrabolt lányt, majd pedig párbajt vív vele.
A freskók nemcsak vallási, hanem történelmi és művészeti értékkel is bírnak, és a látogatók számára betekintést nyújtanak a székelyek középkori hitvilágába és történelmi narratíváiba.
A templom udvarában régi kiállítási tárgyak között a keblitanácsról készült fotókat is láthatunk. Erdélyben az unitárius egyháznál vált hivatalossá ez a testületi elnevezés, a tanács tagjai az egyházközösség gazdasági, vagyonkezelési és adminisztratív ügyeit intézték (templom, iskola, alapítvány, földek stb.).
A templom másik különlegessége a torony, amely megfigyelő- és harci célokat szolgált, valamint menedéket nyújtott a közösségnek támadás idején. Érdekességként a torony nemcsak védelmi célokat szolgált, hanem a falu lakói szalonnát is tároltak benne.
A hagyomány a mai napig is él, ahol minden családnak van egy szöge a toronyban, amelyen a szalonnáját tárolhatja.

Szováta: Medve-tó

Szováta vonzereje kétségkívül a világhírű Medve-tó, amely 1875-ben keletkezett egy földcsuszamlás következtében. Felülről nézve alakja egy kiterített medvebőrre emlékeztet, innen ered a neve. A tó különlegessége, hogy a világ legnagyobb helio-termális tava: a napsugarak felmelegítik a felső vízréteget, amely nem keveredik a mélyebben fekvő sós rétegekkel, így sajátos hőrétegződés alakul ki.

 Ráadásul a tó sótartalma rendkívül magas, ezért a vízben lebegni szinte olyan érzés, mint a Holt-tengerben. A tó gyógyhatása régóta ismert, különösen mozgásszervi, nőgyógyászati és bőrpanaszok esetén ajánlják, a helyet a „székelyföldi gyógyfürdők királynőjeként” is szokták emlegetni.

A Medve-tó körül kiépített sétaösvény vezet, amelyet végigjárva a látogatók más szemszögből is megcsodálhatják a különleges természeti környezetet, valamint érdekes kiállítások és információs táblák is várják a látogatókat.

Szovátán több kisebb tó is található, valamint egy sódomb is, amely a felszínre törő forrásvizek és csapadék hatására állandóan formálódik.

A fehéres sófelszín és a körülötte elterülő erdők zöldje csodás látványt nyújt, amihez a levegőben érződő sós illat is hozzájárul.

Tusnádfürdő

Tusnádfürdő, egy szűk hegyvölgyben, a Hargita és a Csíki-havasok ölelésében fekszik. A település hagyományosan gyógyfürdőiről, borvizeiről és festői környezetéről ismert, de az utóbbi években új vonzerőt kapott: a medveles lehetőség.

A környéken kialakított, biztonságos leshelyekről szakvezetők kíséretében figyelhetők meg a barnamedvék természetes élőhelyükön. Ez nemcsak izgalmas élményt nyújt a látogatóknak, hanem segít a vadon élő állatok és az ember közötti békés együttélés fontosságának megértésében is.

Az erdélyi medvehelyzet külön figyelmet érdemel, hiszen Székelyföld Európa egyik legsűrűbb – becslések szerint 12.000 fős – medveállományával rendelkezik A gyakori találkozások miatt sokszor feszültség alakul ki az emberek és a vadállatok között, ugyanakkor a medve az erdélyi táj és kultúra egyik jelképe.

Jézus Szíve kilátó, Székelyszentlélek

A Jézus Szíve kilátó Székelyszentlélek és Farkaslaka között, a Gordon-tetőn található, mintegy 958 méteres tengerszint feletti magasságban. A kilátó tetején álló impozáns Jézus-szobrot 2013-ban szentelték fel, és azóta a helyiek vallási hagyományait idéző, kedvelt zarándok- és turistacélpont. A kilátóhoz vezető út festői, jól karbantartott erdei ösvényen halad, amelyet gyalogosan vagy autóval is meg lehet közelíteni, így mindenki számára könnyen elérhető.

A monumentális fémszobor megjelenését a brazíliai Rio de Janeiro híres Megváltó Krisztus szobrára alapozták.
A tárt karú Jézus Krisztust ábrázoló alkotás fejét, kezét és palástját egy körülbelül 20 méter magas fémvázra helyezték.
A szobor teljes magassága 22 méter, ezzel Kelet-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolásának számít.
Bár a kilátót számos kritika fogadta, de az vitahatatlan, hogy a tetejéről páratlan panoráma nyílik a környező erdős hegyekre, Székelyföld apró falvaira és a távolban magasodó Fogarasi havasokra.

Békás-szoros és a Gyilkos-tó

Gyergyószentmiklós közelében található Erdély egyik legkülönlegesebb természeti látnivalója, a Gyilkos-tó és a Békás-szoros. A két helyszín egymáshoz közel fekszik, így egy kirándulás során mindkettő könnyedén felfedezhető.

A Gyilkos-tó 1837-ben keletkezett, amikor egy hatalmas földcsuszamlás elzárta a völgyben kanyargó patak útját. A víz elárasztotta az erdőt, és a fenyők törzsei ma is kísérteties csonkokként meredeznek ki a tó felszínéből. A táj egyszerre nyújt romantikus és misztikus hangulatot, amit csak fokoznak a helyi mondák: egyes történetek szerint a tó egy szerelmes lány tragédiájának emlékét őrzi, mások egy elnyelt falu legendájáról mesélnek.

A tó partján ma üdülőhely, sétányok és csónakázási lehetőség várja a látogatókat, akik testközelből élvezhetik a különleges hangulatot.

A tótól nem messze húzódik a lenyűgöző Békás-szoros, amelyet a Békás-patak vájt ki a mészkősziklák közé. A szurdok 5 kilométer hosszan kanyarog a hegyek között, 200–300 méter magas sziklafalak ölelésében. Az út szinte belesimul a természetbe: egyik oldalon a meredek sziklák, a másikon a patak csobogása kíséri a látogatót.

A szoros a túrázók és sziklamászók kedvelt célpontja, de azok számára is felejthetetlen élmény, akik autóval vagy gyalogosan szeretnék megcsodálni a szűk kanyarokat, barlangokat és kilátópontokat.

Székelyvarság és környéke

Székelyvarságot gyakran emlegetik Európa legnagyobb falvaként, de ez inkább népszerűsítő jellegű megnevezés, mint hivatalos statisztikai tény. Területét tekintve valóban impozáns: a község közigazgatási határa több ezer hektárra terjed ki, hiszen a “falu” itt nemcsak a beépített részt, hanem a környező mezőgazdasági és erdős területeket is magában foglalja.

A Székelyvarsági kilátó a falu peremén, egy erdőkkel övezett magaslaton áll, ahonnan páratlan körpanoráma nyílik a Hargita és a Görgényi-havasok felé.

A Csorgókő-vízesés Székelyvarság erdejében, a Nagykút-patakon található, ahol a hét forrásból gyarapodó víz 7 méter magasról hull alá, létrehozva egy gyönyörű, kétlépcsős vízesést.
A zeteváraljai víztározó  Zeteváralja település közelében található, és környék egyik látványos természeti pontja.
A Nagy-Küküllő és a Sikaszó találkozásánál lévő tó festői panorámát nyújt a környező erdők és dombok közé ékelt fekvésével.

Csíksomlyói kegyhely

A csíksomlyói kegyhely Erdély egyik legismertebb vallási és zarándokhelye, amely a Székelyföld szívében, Csíkszereda közelében található. A kegyhely központja a Csíksomlyói ferences templom, amely a 15. században épült, és azóta a székely katolikus közösség egyik legfontosabb lelki központja.

A templom híres a Mária-szoborról, amelyhez évről évre több tízezer zarándok érkezik, különösen a pünkösdi búcsú idején, amikor hagyományosan több ezer ember gyűlik össze a nyeregben, a szabadtéri miséken.

A kegyhely környéke gyönyörű természeti környezetben fekszik, a Csíki-medencére és a környező hegyekre nyíló panorámával, így a látogatás egyszerre nyújt lelki és természeti élményt.
A templom mellett találjuk a Barátok vagy a Ferencesek feredőjét, amelyben akár meg is mártózhatunk. A borvízfürdő nátriumban nagyon gazdag és szénsavas, mely elsősorban meghűléses bajok kezelésében fejti ki a gyógyhatását.
Kissolymó hegyén található a Salvator kápolna, amelyet a hagyomány szerint az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére építettek.
A hajó boltozatát 16 csodás festett kazetta díszíti.
A csíksomlyói búcsú hagyománya évszázadokra nyúlik vissza, és a hely a székely kultúra, közösségi összetartozás és a vallási élet szimbólumává vált.

Szent-Anna tó és Mohos-tőzegláp

A Szent-Anna-tó Erdély egyik különleges természeti csodája, ami Közép-Kelet Európa egyetlen krátertavaként alakult ki. Nincs kifolyása, és kizárólag az eső és hólé táplálja. A tó környéke érintetlen erdőkkel borított, védett természeti terület, amely ideális lehet egy kis elcsendesedésre, természetjárásra (túraútvonalak ITT), valamint fotózásra is.

Régen a Szent Anna-tóban fürdeni is lehetett, ma ez már szigorúan tilos annak védett jellege miatt.
A tavon csónakos kirándulásokra is lehetőség nyílik.

Közvetlenül a Szent-Anna tó mellett található egy másik krátertó is, amelyet tőzeg és moharéteg fed. Ez egy szigorúan védett botanikai rezervátum, ahol jégkorszakból maradt növények előhelye, és több tószemet is rejt.

A mámorka egy jégkorszaki reliktum faj, amelynek fekete termése fogyasztható, de fejfájást okozhat.
A pallósoros tőzegláp felkeresése csak idegenvezetővel lehetséges. A vezetett túrák óránként és csoportosan indulnak, bővebb információ, belépőjegyek ITT érhetőek el.

 

 

 

 

 

 

A tőzegrozmaring a Mohos tözegláp egyik jellegzetes növényfaja.
A kereklevelű harmatfű szintén a jégkorszak idejéből származó növény, és a tőzegmohalápokban gyakori.

Csíkmadaras

A Székelyföld festői vidékén fekvő falu tökéletes hely a természetjárásra, kirándulásokra és a helyi élet megismerésére, amelyhez tiszta szívből ajánlom szálláshelyként (is) a Zsigmond Malom Panzió. Gáll Levente és Tímea nemcsak egy régi, nagyszülői vízimalmot mentettek meg az enyészettől, hanem a helyi hagyományokat és életformát is életre keltették.

A vendégek betekintést nyerhetnek a természetközeli életbe, részt vehetnek a mezőgazdasági munkában, gondozhatják az állatokat, és megtapasztalhatják, hogyan zajlik az élet egy székely falusi gazdaságban.

Mindeközben pedig belekóstolhatnak az erdélyi ízekbe is, ahol az alapanyagok több mint 80%-a saját előállítású, Timi gondoskodik róla, hogy a tárkonyos pityóka leves vagy a családi specialitások felejthetetlen gasztro élményeket nyújtsanak.

Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd Facebook, Instagram és TikTok oldalamat!