Fót neve sokáig egyet jelentett számomra Pest határjelző táblájával. Ide elérve az M3 autópályán ugyanis már tudtam, hogy nincs sok hátra, és hamarosan hazaérek. Pedig a Gödöllői-dombság peremén fekvő, 19 ezres kisváros bőven megéri, hogy felvegyük a hazai kirándulólistánkra, ugyanis különleges látnivalók sokaságát tartogatja az arra járóknak. Fót tökéletes célpontja lehet az egy napos kirándulásoknak, ahol a vallás, természet és kultúra iránt érdeklődők egyaránt megtalálják a számításaikat. Következzenek a legszebb látnivalók Fót városából.
Fótról először 1405-ben tesznek említést az írások. Zsigmond király Kálnay Benedeknek adományozta a birtokot, amely a rákövetkező 400 évben számtalan kézen futott át és cserélt gazdát. Felvirágzását a Károlyi családnak köszönheti, akik 1808-ban megvásárolták a területet és vallási indíttatásból felvirágoztatták azt. Gróf Károlyi István nemcsak a családját hozta a városba, hanem a katolikus hívek számára az ország, sőt Európa egyik legszebb romantikus stílusú templomát állíttatta, amely ma Fót egyik fő turisztikai vonzerejét jelenti.
Fót látnivalók
Szeplőtelen fogantatás templom
A templom építésének története Károlyi Istvánig nyúlig vissza. A gróf Fótra költözve szomorúan konstatálta, hogy a városnak nincs katolikusa plébániája. Felesége, gróf Esterházy Franciska 1844-ben bekövetkezett korai halála után pedig a gróf a tettek mezejére lépett. 1845-ben megbízta az akkor még fiatal Ybl Miklóst, hogy készítse el a nagyszabású templom terveit, ami végül a műépítész első, és talán legszebb épülete lett. Bár az 1848-as forradalom és szabadságharc lassította az építkezési munkálatokat, és nem sokon múlott – 150.000 forint váltságdíjon -, hogy Károlyi István nem lett a 14. aradi vértanú, végül 1854-ben felszentelték a fóti templomot.
Különleges építészeti megoldások
Az Európa szerte híressé vált román stílbe csomagolt, de a 19. század romantikus jegyet magát hordozó épület tulajdonképpen két egymás felé épített templomot takar. Az altemplomban a Károlyi nemzetség István-ági családtagjai alusszák örök álmukat (bár a szovjetek a 2. világháborúban megpróbálták felfeszíteni a sírokat, mert azt hitték, arany van bennük), míg a felső szint a hívek befogadására szolgál.
Fóti Somlyó és tanösvény
Fót mellett szigetként emelkedik ki a környékből a 288 méter magas Somlyó-hegy, ami a Gödöllői-dombság legkeletibb nyúlványa. Az egykor szőlőültetvények és legeltetők otthonául szolgáló terület ma természetvédelmi oltalom alá tartozik, és olyan növényritkaságok és élőlények sokasága él itt, mint a fóti boglárkalepke, a szártalan csüdfű, vagy a tarka nőszirom.
A Fóti Somlyót legegyszerűbben a 3,5 kilométer hosszú és 10 állomásos tanösvényt végigjárva fedezhetjük fel, ahol a homokos ösvények, sziklagyepes területek mellett csodás panorámában is részünk lehet a Budai-hegyek és a Pilis vonulataira. A körtúra Fáy Présház parkolójából indul és a lepke jelzést kell követni. Mivel az egész terület védett, ezért ne térjünk le az ösvényről, ne vigyünk magunkkal el semmit sem a helyszínről (pl.: virág, kő), őrizzük meg a helyet eredeti szépségében az utánunk jövők számára is.
Károlyi kastély
Gróf Károlyi István és családja rezidenciájául szolgáló kastélyt Fót szívében találjuk. A klasszicista stílusú épület több átalakításon esett át, mai formáját az 1840-es években, Ybl Miklós tervei alapján nyerte el. A kastély falai között több reformkori és illusztris személy megfordult. Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, de Gödöllőről Ferenc József császár és felesége, Sissi királyné is tiszteletét tette itt.
1957-ben a kastélyba a Fóti Gyermekváros költözött, ami története során mintegy 6000 gyereknek adott otthont és ezzel Magyarország legnagyobb ilyen célú létesítményének számított. Ma már a kastélyt ismét a grófi család hazaköltözött leszármazottja, Károlyi László lakja, mellette esküvők és rendezvények helyszínéül is szolgál. Ha az épületbe nem is lehet bemenni, a kastély körüli angolparkban egy sétát tehetünk. 1851-ben a legszebb hazai kertek között tartották számon, mára azonban jócskán veszített egykori szépségéből a kastély felújításra váró épületével együtt.
Németh Kálmán Emlékház
A 20. század egyik jelentős szobrászművésze, Németh Kálmán 1923-ban költözött Fótra. Már életében tudatosan készült arra, hogy alkotásait egyben tartsa, ezért sosem árulta, vagy adta el őket pénzért. Más képzőművészekkel azonban szívesen cserélt műtárgyakat, így otthonát a fából készült alkotások és használati tárgyak mellett sokszínű festmény és grafika is díszíti.
Az egykori emlékházban minden használati bútor, szoba és tárgy a kiállítás részét képezi, amelyek élénken mesélnek Németh Kálmán életéről. A különleges hagyaték között kiemelkedőek a népi, bibliai témájú jeleneteket szimbolizáló bútorok és fa alkotások, de mellette jól kirajzolódik a művész tragikus sorsú élete is, amelyre a háború már fiatalon rányomta a bélyegét. Németh Kálmán 1979-ben hunyt el, minden alkotását és házát a Magyar Államra hagyta azzal a feltétellel, hogy az később múzeumként működjön.
Fáy-présház
A Somlyó-hegy közelében található nádfedeles kunyhóban sok reformkori híres ember megfordult annak 1837-es felavatását követően. Az egykori államférfi, Deák Ferenc mellett itt borozott többek közt Vörösmarty Mihály. Utóbbi élményeit a Fóti dal című költeményében meg is örökítette. Ám ha hinni lehet a legendának, itt Fóton, a Fáy-présházban találták ki a fröccsöt is 1842-ben. Ma a ház vendéglátóhelyként és étteremként funkcionál, és teraszáról csodálatos panoráma nyílik a Budai-hegyek irányába, ahol szintén szuper kirándulást tehetünk.
