Az elátkozott hegyeken túl … létezik egy kis ország. A neve: Koszovó. A jelző elsősorban a Koszovó és Albánia között magasodó Prokletije-hegységre utal, amelynek neve tényleg azt jelenti magyarul: elátkozott. Másodsorban pedig a történelmére, hiszen civil áldozatok és összetűzések sokasága vezetett oda, hogy létrejöjjön önálló államként.
Koszovó Európa legfiatalabb és egyben a Balkán legkisebb területű országa. Függetlenségét 2008-ban nyerte el Szerbiából való kiszakadásával, amely számos etnikai konfliktust szül a mai napig a két állam között. Látogatóként ebből sok mindent nem fogunk tapasztalni, bátran el lehet indulni autóval vagy repülővel Koszovó felé, a biztonsággal nem lesz gond.
Bár Koszovó nem került be a kedvenc európai országaim közé, de Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia, vagy Szerbia környékén járva érdemes lehet pár napra ellátogatni ide. Érdekességekből és látnivalókból nem lesz hiány, bár utóbbiak esztétikai jellegével lehet vitatkozni. A beszámolóban szereplő helyszínek mellett sok hasznos információt találtok az Instagram oldalamon Koszovóról.
Koszovó látnivalók
Pec kolostor (Peja)
A peci patriarchális kolostor alapítása a 13. századra nyúlik vissza, és egykor a szerb ortodox egyház központja volt. Ma az ország határán kívül, Koszovó nyugati peremén látható ez a vörös épületegyüttes, amely a decani kolostorhoz hasonlóan a világörökség részét képezi, és amelynek falait fantasztikus freskók díszítik.
Ami a vallásokat illeti, a koszovóiak döntő többsége (96 %) nem ortodox, hanem muzulmán vallású, de a fővárosban élnek kis számban keresztények is. Az országban a vallások békésen megférnek egymás mellett. Viszont a bevezetőben jelzett szerb-koszovói villongások a mai napig élnek, és mindkét országban számos ultranacionális csoport tevékenykedik.
A béke fenntartása érdekében vigyáznak katonák erre a két kolostorra, megakadályozva egy esetleges rongálást. A marcona őrök jelenléte senkit ne rettentsen el a látogatástól, mert csak a dolgukat végzik.
Prizren
Prizren kétségkívül Koszovó leghangulatosabb és legszebb városa. Ha csak egy hely felkeresésére van időtök az országban járva, akkor Prizren legyen az. Az ottomán építészetéről ismert várost egy folyó szeli ketté, amelynek mindkét oldalán bőven találni hangulatos épületeket és látnivalókat.
Képeslapos fekvésével és hegyoldalban felkapaszkodó házaival Prizren nekem picit Szarajevóra, illetve az albániai Berat városára emlékeztetett. A város legszebb látnivalója Shinan Pasa mecsete, ahova nem hívőként is bátran be lehet menni egy nyaktekergető bámészkodásra.
A világörökség részét képező Levisha Church ugyan idegenek előtt zárva tart, de a török fürdők és tekkék mellett a 14. századi ortodox templom kihagyhatatlan pontja a sikátoros utcákon tett prizreni városlátogatásnak. Csakúgy, mint a hegyen található erőd felkeresése, ahonnan a legszebb kilátás nyílik Prizren városára.
Rugova-völgy
A Rugova-völgy Európa egyik leghosszabb és legmélyebb kanyonja. Az 1000 méter felé emelkedő hegyek közé a folyó egy 25 km hosszú kanyont vájt, amelyeken kőhidak és vízesések sokasága vezet keresztül. Bár a legikonikusabb hidat sajnos nem sikerült megközelítenem, ugyanis az út a folyó völgyéhez egy lezárt éttermen vezet keresztül.
Ám a Rugova-völgyben a természeti szépségekre biztosan nem lehet panasz. Ahogy a közeli Projkletije-hegység fenyvesekkel és hóval borított csúcsaira sem, amelyek között az átkelés valóban egy élményautózás volt. Pár éve pedig az albán oldalon, élménytúrázás.
Visoki Decani kolostor
A Prokletije-hegység lábánál fekvő középkori kolostor külsőre nem igazán tűnik impozánsnak, ám a viszonylag új külső elképesztő belsőt takar. Csakúgy, mint a peci, úgy a Visoki Decani kolostor is a világörökségek között szerepel kulturális jelentőségénél fogva.
A 14. században alapított ortodox kolostort belül csodaszép freskók díszítik, amelyeket a kapunál való regisztrációt követően ingyenesen megtekinthetünk. Sajnos 2007-ben a kolostort albán nacionalisták Molotov-koktéllal megtámadták és kárt okoztak benne. A hasonló akciókat megelőzendő, a kolostort KFOR katonák őrzik. A közeli katonai bázis miatt, ha harckocsi szegélyezi az utat, ne lepődjünk meg, nyugodtan hajtsunk tovább a Visoki Decani épületet jelző felirat felé.
Pristina
Több helyen olvastam, hogy Koszovó fővárosának ugyanis inkább érdekességei, mint látnivalói vannak. Ezt maximálisan meg tudom erősíteni, a szürke betonváros nem lopta be magát a szívembe. Egy napot töltöttem Pristinában, ahol a török időket három mecset őrzi, ám ezek mindegyikét zárva találtam.
Csakúgy, mint az etnográfiai múzeumot, amelyet többen is felkeresésre javasoltak, de a kissé romos épület bejáratánál még csak táblát sem találtam a nyitvatartásról.
Pristina legautentikusabb része a városi piac volt, ahol isteni finom sajtokat, gyümölcsöket és zöldségeket lehet venni fillérekért. A cigaretta árára nem kérdeztem rá, de halomban álltak a bódékban és autó csomagtartókban, várva a füstölésre vágyó vásárlókat.
A főváros további látnivalói a Teréz anya katedrális körül koncentrálódnak, aki ugyan Albániában született, de fiatalkori éveit Koszovóban töltötte. A katedrális ingyenesen látogatható, míg tornyába 1.50 € ellenében lehet felmenni. Koszovóban, bár nem EU tagország, az euró a fizetőeszköz, kártyát a legtöbb helyen elfogadnak.
A katedrális tornyából 360 fokos kilátás nyílik Pristinára, és feltárulnak a város soksávos útjai. Az űrállomásra, vagy buborékos fóliára emlékeztető városi könyvtár épületét innen láthatjuk a legjobban teljes valójában. Csakúgy, mint a szellemházra emlékeztető szerb kolostort, amely sohasem fog már felépülni.
A Szkander-bég szobrának otthont adó tér mellett érdemes felkeresni, a Newborn feliratot is, amely a helyiek kedvelt találkozóhelye. Emellett sétáljuk el Bill Clinton szobrához, amely előtt az amerikai mellett egy EU és koszovói zászló is tiszteleg. Utóbbi azon kevés nemzeti lobogóknak a példája, amelyben az ország területe maga a jelkép. Hasonló motívum figyelhető meg Ciprus esetében is.
Gracania kolostor
A kőfallal körbevett kolostort 1321-ben alapították, és falait hasonlóan a peci és visoki decani társaihoz, csodaszép középkori freskók díszítik. A Gracanica kolostort Pristinából 20 perc távolságra található, és már csak kulturális-történelmi jelentőségénél fogva is érdemes felvenni az országban járva a kirándulólistánkra.
Csakúgy, mint a Gadime, vagy Marble Cave barlangot, amely Koszovó legszebb föld alatti alatti cseppkővilágát rejti. Sajnos ottjártamkor felújítási munkák miatt a barlang egy hónapra bezárt, amiről előzetesen sehol nem volt információ. De nektek hátha szerencsétek lesz az országban járva, képek alapján megéri útba ejteni.
Sharr-hegység
Koszovó egyik, ha nem a legszebb természeti látnivalóját a Rugova-völgy mellett a Sharr-hegység jelenti. Az macedón-koszovói határon húzódó hegyvonulat népszerű síközpont a téli időszakban, nyáron pedig túrázásra csábít. Az aktív turizmust számos alpesi hangulatú faház és villa jelzi, amelyek mentén olyan finom csemegéket, mint mézet, vagy helyi lekvárokat is beszerezhetünk.
