• Menu
  • Menu

Marokkó varázslatos királyi városai: utazás a Földközi-tengertől Marrakeshig

Marokkó a színek, illatok és kultúrák lenyűgöző hazája, ahol a történelem és a modern világ kéz a kézben járnak. Csodás királyi városai, úgy mint Marrakesh, Rabat, Fez és Meknes számos utazót és világsztárt megihlettek már. Dea középkori bazársorok labirintusaiban járva is úgy érzi magát az ember, mintha egy időutazás részese lenne.

A marokkói élmény azonban nemcsak a látnivalókban, hanem az emberek vendégszeretetében is rejlik, akik magasról öntött mentateával és széles mosollyal várják a messziről jött látogatókat. Az egzotikus konyha – élen a tagine-nal -, a változatos tájak és a vibráló színek már csak plusz adalékok ahhoz, hogy Marokkóba, a legnyugatibb Kelet országába utazzunk.

Bátran ajánlom saját szervezésben is Marokkóba elutazni, amelyhez a beszámolón túl készítettem egy nagyon részletes marokkói útitervet azokról a helyekről, ahol személyesen is jártam. Ebben 14 oldalon keresztül praktikus utazási tanácsok mellett árakat, térképen jelölt látnivalókat, szállásokat és 12 napra lebontott programokat is találtok. (ITT érhető el)

 

Tanger

Az utazásomat Tanger városában kezdtem, ahova már megérkezni is maga volt a varázslat.  A lemenő nap színei elképesztő színűre festették Tanger felett az eget és rózsaszín köntösbe vonták a domboldalon fecskefészekként felfelé kúszó fehér házakat.

A város az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger találkozásánál fekszik, és évszázadokon át stratégiai kereskedelmi és kulturális csomópont volt. A különböző civilizációk, úgy a föníciaiak, rómaiak, arabok és európai hatalmak egyaránt nyomot hagytak Tangerben, ami a látnivalókat és kulturális keveredést illeti.

A Café Hafa kávézó teraszáról nagyon szép kilátás nyílik a Földközi-tengerre. Ne lepődjünk meg, ha a látványhoz négylábú társaság is társul, Marokkóban rengeteg macska él.
De ezeken túl is belengi a várost egy különleges, bohém hangulat, amely olyan hírességeket vonzott ide, Henri Matisse vagy Paul Bowles, akik itt találtak inspirációt műveikhez.
Érdekességként a város neve, Tanger, az angol tangerine szóból ered, amely magyarul mandarint jelent. Az egyezés nem véletlen, ugyanis az eredetileg Kínában honos gyümölcs Európába Tanger kikötőjéből érkezett az 1800-as években.
Az óváros, a Medina, szűk sikátoraival, vibráló bazárjaival és történelmi épületeivel egy időutazásra invitálja a látogatót.
Tanger szépsége sok mozifilm készítőt megihletett. Többek közt James Bond, alias Daniel Craig főszereplésével itt forgatták a 007-es Spectre: A Fantom visszatér számos jelenetét is.
Tanger óvárosában és piacain érződik leginkább a város autentikus marokkói hangulata.

A Kasbah negyed lenyűgöző kilátást nyújt a tengerre.
A város ütőere a Grand Socco tér. Hivatalosan Place du Grand 9 Avril 1947 a neve, amely egy történelmi dátumra utal. V. Mohammed szultán itt mondott beszédet 1947-ben, kiállva Marokkó függetlensége mellett.
A francia protektorátustól Marokkó 1956-ban nyert el a teljes függetlenségét és lett önálló ország. Ám a francia behatás ma is érezhető, és az arab meg berber mellett ez a harmadik beszélt nyelv Marokkóban.
Cinema Rif épülete és egy cica, amely az arab kultúrában nagy népszerűségnek örvend.
Sidi Bou Abib mecset, amely színes mozaikjaival és kecses tornyával uralja a Grand Socco tér látképét.
A Földközi-tenger partján 3000 évesnél is régebbi föníciai sírokat találunk, amelyeket a part menti sziklákba vájtak. A mintegy 30 sír mindegyike a tenger felé néz, és egyszerűségük ellenére mégis történeteket mesélnek azokról az emberekről, akik egykor itt éltek.

Tétouan

Tétouan Marokkó északi részén, a Földközi-tenger partjától mindössze pár km távolságra fekszik. A Fehér galamb városa – a címkét a fehér épületei után kapta – a világörökség részét képezi, amelynek medinája tökéletes állapotban megőrizte középkori jellegét és hangulatát.

A város különlegessége az andalúz hatásban rejlik, ugyanis a 15. században Tétouan nyújtott menedéket a Spanyolországból kiűzött mór és zsidó közösségeknek. Az óvárosban sétálva gyönyörű fehérre meszelt épületeket, mecseteket és színes mozaik díszítéseket találunk. Míg a Királyi Palota (Dar El Makhzen) és a környező piacterek a város kulturális és történelmi szívét képezik.

Chechauen

Chechauen Marokkó legkékebb városa, amelyet az országban járva már csak a látvány miatt is érdemes felkeresni. Ameddig a szem ellát, ugyanis mindent a kék szín ural, amelynek eredetére többféle teória is napvilágot látott.

Egyes vélekedések szerint a kék színnek spirituális jelentősége van és az istennel való kapcsolat szimbóluma, amelyet az Európából ide menekülő zsidók hozták magukkal. Mások úgy tartják, a kék szín segít a nyári, nem ritkán 47 fokos forróságot átvészelni. Ám a helyiek szerint ezek egyike sem igaz.

Szerintük a kék színű házak távol tartják a szúnyogokat, ugyanis az eredetileg Indiából származó színes por pigmentjeit a vérszívók nem képesek elviselni. Mára a kék szín a város védjegyévé vált és a turisták körében képeslapszerű utcarészletei miatt igazi fotós paradicsom.

Fez

Ha van egy hely Marokkóban, ahol megállt az idő, akkor az Fez városa. A világörökség részét képező óvárost (Fes el-Bali) 9000 szűk és kanyargós utca szegélyezi, amely tele van bazárokkal, műhelyekkel és történelmi épületekkel. Nem ez volt a legszebb marokkói város, ahol jártam, de az biztos, hogy az egyik legautentikusabb.

Fez a világ legnagyobb középkori városa, amely teljesen autómentes, közlekedési járműként és teherhordásra a mai napig szamarakat használnak.

Érdekes volt megfigyelni az óváros forgatagában, hogyan élnek itt a helyiek és hogy milyen szépen megmaradtak 1000 éve immár a különböző foglalkozások szerinti utcák.

Fez az egyik legfontosabb és legrégebbi marokkói városként a kultúra, művészet és hagyományok élő múzeuma.
A város leghíresebb látnivalói közé tartozik a Al-Qarawiyyin-mecset és Egyetem, amely a világ egyik legrégebbi működő felsőoktatási intézménye. 859-ben alapították.
A Királyi Palota csak kívülről nézhető meg, nem látogatható.
A Jnan Sbil park a város zöld szíve.
Bab Bou Jeloud, azaz kék kapu, amelyen Fez nyüzsgő medinájába beléphetünk.

Fezben található bőrfestők negyede (Chouara Tanneries) szintén kihagyhatatlan hely, ahol a festők hagyományos módszerekkel, természetes anyagokkal dolgoznak.

Moulay Idriss II mauzóleumába csak muszlimoknak lehet bemenni.
Al-Attarine Madrasa
A Mellah Fes történelmi zsidónegyede, ahol temetőt és zsinagógákat is találunk.

A Bou Inania Madrasa gyönyörű és kihagyhatatlan Fezben járva.

Bőrcserzés Marokkóban 

A legtöbb marokkói boltban gyönyörű bőrtermékeket kapni, amely mesterség évszázados múltra vezet vissza. Fez a bőrcserzés fellegvára és a világ legrégebbi, ilyen jellegű műhelye a Chouara, ahol a folyamatokba betekintést nyerhetünk. A színes agyagmedencék látványa a közeli boltok teraszáról magával ragadó. A  szagok már kevésbé, de ezek elűzésére érkezéskor mentát adnak a látogatók kezébe.

A fehér medencékben 2-3 napig áztatják a nyers bőröket, amelyekben az oltott mész és só mellett galambürülék és tehén vizelet is megtalálható. Miután megpuhultak a bőrök, új kádakba kerülnek át, ahol színt is kapnak. Ehhez természetes színezőanyagokat használnak, például a pipacsot a vörös, indigót a kék és hennát a narancs szín eléréséhez.

A festést követően a bőröket a napon megszárítják, majd a kézműveseknek adják el, hogy onnan Marokkó híres termékei, többek közt táskák, kabátok és papucsok kerüljenek a boltok polcaira. A folyamat kizárólag kézi munkából áll, a módszerek a középkor óta változatlanok.

Volubilis

Volubilis Marokkó egyik legfontosabb régészeti helyszíne és az UNESCO világörökség része. Az ókori római kori város a Kr. u. 1. században élte fénykorát, és máig a legjobban fennmaradt római romok közé tartozik Észak-Afrikában.

A város fontos gazdasági központ volt a Római Birodalomban, főként az olajbogyó-termesztés és olívaolaj-előállítás miatt. A birodalom bukása után Volubilist a berberek és az arab hódítók lakták, mígnem a 11. század környékén elhagyták.

Ma a régészeti területen sok érdekességet találunk, úgy mint Caracalla császár emlékére emelt diadalívet, amely nagyon impozáns látványt nyújt, és az ókori római építészet egyik ékes példája.

A Bazilika és a három fő római isten (Jupiter, Juno, Minerva) tiszteletére emelt templom maradványai mellett érdemes külön figyelmet szentelni a padlómozaikoknak, amelyek számos házban épségben megmaradtak és mitológiai jelenetek mellett mindennapi élethelyzeteket ábrázolnak.

Moulay Iddriss

Marokkó legszentebb városa a hegyek között megbúvó Moulay Iddriss, amely sokáig zárva volt a látogatók elől. Fontos zarándokhely, itt található Marokkó első iszlám uralkodójának, Idriss I. sírja, aki a 8. század végén érkezett az országba. Mauzóleuma kizárólag muszlim hívők számára látogatható, és úgy tartják, öt látogatás itt felér egy mekkai zarándoklattal.

Marokkóban a mecsetek és minaretek más muszlim országhoz képest építészetileg merőben eltérőek. Itt ugyanis a kupolák helyett piramis alakú tetőket találunk, míg kör alakú imatornyok helyett szögleteseket.
Az egyetlen, kör alakú minaret Moulay Iddrissben található, amelyet kívülről zöld csempe borít és Korán feliratok díszítenek.

Meknes

Meknes, Marokkó négy királyi városának egyike, és az UNESCO világörökség része. A 17. században a birodalom fővárosaként szolgált az Alavida-dinasztia uralkodása alatt. A város legismertebb látványosságai közé tartozik a Bab Mansour kapu, amely a város legimpozánsabb bejárata, de jelenleg felújítás alatt áll (2024.november).

Emellett Moulay Ismail a szultán sírja, az El Hedim főtér, a királyi lovarda és palota épületei, valamint Meknes óvárosa is a város kiemelt látnivalói közé tartozik. A bazárban egy egyedülálló és ma már kihalófélben lévő foglalkozásra bukkantam, amelyet Marokkóban már csak itt, Meknesben űznek.

Nagy szakértemet és precizitást igénylő munkáról van szó, amelyet a világon már csak nagyon kevés helyen alkalmaznak. Abdullah az utolsó meknesi kovácsok közé tartozik, aki ismeri a damascene technikát és akinek a kezei alól ilyen remekművek kerülnek ki.
A damascene egy ősi fémmegmunkálási technika, amelynek gyökerei az ősi Szíriában, különösen Damaszkuszban találhatók.
A kézi módon kovácsolt acéllemezbe bonyolult geometriai mintákat karcolnak bele ezüsttel, majd ezt követően kővel simára polírozzák.

Rabat

Az Atlanti-óceán partján fekvő Rabatot a 12. században alapították, és egyike a négy királyi városnak (Fes, Meknes, Marrakesh). Turisztikailag közel nem olyan népszerű, mint a zárójelben felsorolt társai, de pont emiatt is üdítő volt felkeresni Marokkó fővárosát.

Rabat Marokkó politikai és kulturális központja, ahol a kormányhivatalok, a királyi palota és számos intézmény található.

A Hassan mauzóleumban nyugszik V. Mohammed, az ország utolsó szultánja, aki 1961-ben halt meg.

Rabat medinája (óváros) építészeti emlékeivel a világörökség része.
Atlanti-óceán látképe az erőd tetejéről.

Óriási kapu előtt a Hassan mauzóleumnál
Kasbah des Oudaias fehér-kék épületei között élmény a séta

Legrégebbi könyvesbolt Rabat medinájában. A tulajdonosa Mohamed Aziz (83), aki élete során több mint 5000 könyvet olvasott el. A mai napig 5-6 órát olvas a bolt ajtajában ülve. Az országban egyébként az analfabétizmus 23%.
Színes csónakok ringatóznak a corniche mentén, amelyek vízi taxiként is működnek A látvány valamiért Máltát juttatta az eszembe.
Andalúz kert banánfákkal.
A 12. századi Hassan-torony a világ egyik legnagyobb, befejezetlen minaretje.

 

Legszebb óvárosi négylábú barátommal is készült közös kép.
Rabat pálmafás sugárútja.

Casablanca

Marokkó legnagyobb városa Casablanca, amelynek a neve egybeforrt Humphrey Bogart valamint Ingrid Bergman főszereplésével világhírűvé vált és egyébként sokszoros Oscar-díjas mozifilmmel (1942). Én az utazásig abban a tudatban voltam, hogy a jeleneteket a valóságban is Casablancában forgatták, ahol a történet játszódik. Ám ez sajnos nem igaz.

A film teljes egészét ugyanis Kaliforniában vették fel biztonsági okok miatt, ennek ellenére a film hatalmas népszerűséget hozott ennek a marokkói városnak és feltette Casablancát a turisztikai térképre.

A debütálása óta eltelt 80 évben Casablanca modern és óriási várossá nőtte ki magát, viszont régi sármját ma is őrzi.
A belvárosban a házak mindegyike hófehér (a neve is innen ered casa =ház, blanca=fehér), ráadásul igazi gyöngyszemeket rejt.

Casablancában található az ország legnagyobb mecsete, a Hassan II Mosque, amelynek a megépítése 800$ millió dollárba került (1993-ban).
Ez az egyetlen olyan mecset Marokkóban, amely nem hívők számára is látogatható.
Hassan II Mosque vezetett túra keretében látogatható, amelynek az időpontjai ITT érhetőek el.

Casablanca halpiaca igazi ínyencségeket tartogat a gasztronómia szerelmeseinek.
Az Arab League park a város legnagyobb parkja. 300-nál is több pálmafa található benne.
A modern városban az évek óta zárva tartó katedrális.
A Rick’s Café a mozifilm ikonikus találkozóhelye, amely nem az eredeti forgatási helyszín, de finom koktélokért érdemes betérni.

Marrakesh

Marokkó egyik leglátványosabb városa különleges színfolt az ország palettáján, szó szerint értve. A város épületeinek többsége ugyanis vörös színű, köszönhetően az Atlasz-hegység közelében található agyagos földnek, amelyből felépítették őket. A várost a 11. században alapították és ma is Marokkó egyik legfontosabb kulturális és történelmi központja.

Gazdag történelmi örökségekből Marrakeshben garantáltan nincs hiány, de tömegből sem, így erre érdemes főszezonban készülni. Az UNESCO világörökségek listáján megérdemelt módon szerepel az óváros, amelynek szépségében érdemes elmerülni.

A Bahia Palota a 19. században épült palota gazdag dekorációival, mozaikjaival és buja kertjeivel a marokkói építészet egyik legszebb példája.
A Djemaa el-Fna a város szíve, ahol nappal kígyóbűvölők, hennafestők és árusok várják a látogatókat.

Este a főtér marokkói ételekkel és előadókkal telik meg, így érdemes különböző napszakokban is ellátogatni ide.  autentikus street food standok és előadók töltik meg élettel.

Az óváros sikátoros bazárjában kézműves terméket és hangulatos rooftop bárokat egyaránt találunk.
A Koutoubia mecset a város sziluettjének meghatározó eleme. Bár nem-muszlimok nem léphetnek be, a 12. századi épület csodálata kívülről is megéri.
Az egykori fényűző El Badi palota ma már csak romjaiban áll, de így is jól tükrözi a Saadi dinasztia gazdagságát és hatalmát. A mozaikos udvar a palota egyik gyöngyszeme.

Az 1557-ből származó sírok a Saadi dinasztia gazdagságát és hatalmát tükrözik. Gyönyörű csempés mauzóleumokat és faragásokat láthatunk itt.

A Ben Youssef ország legnagyobb medreszéje (iszlám teológiai iskola) volt, amely mai formáját a 16. században, a Saadi dinasztia idején nyerte el.

Majorelle-kert, a francia festő, Jacques Majorelle által tervezett kert az Yves Saint Laurent divattervező keze alatt vált világhírűvé.

300-nál is több növényfajával és színes épületeivel ez a hely a béke szigete.

 

Ne maradj le!  További hasznos utazós tartalmakért kövesd Facebook, Instagram és TikTok oldalamat!